Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

150 van szánva. Azokrai felügyeleti jog, hogy í. i. azok az alapító szándékának megfelelöleg kezeltessenek, a király kirekesztő jogai közé tartozik, a) a) 1. fenébb 129. §. XV. FEJEZET. Regálék vagy is kir. haszonvételek. 149. §. A regálék, és különösen a harminczad, só és bánya regálé. Regálék, vagy is úgynevezett nagyobb kir, haszonvételek — megkülönböztetés végett a kissebb földesúri haszonvételektől — a következők: a harminczad, só, bánya- és pénzverési regale. a) Mindezek a közjövedelmeknek forrásai. A harminczad Zsigmond királynak tulajdonitatik, ki azt a be- és kivitt minden nemű áruktól az érték egy harminczad részében szedette, b) A harminczadtól 1848-ig rendszerint senki sem volt mentes; azonban a törvény, kiváltság, vagy külhatalmakkali szerződés szerint ez alól kivételek is voltak, mellyek jobbára a magánjogba esnek, e) De számos törvényeink az országgyűléseknek e tárgy feletti jelentékony gondosságát tanusitják. d) A sóbányák Magyarországban a közjövedelmek elidegenithetlen forrását teszik, és a magános telkek, hol só találtatik, illő kárpótlás mellett afiscusnak átengedendők, e) só-tárak mások telkein is állíthatók, f) engedelem nélkül idegen sót behozni vagy főzni nem szabad, g) Mikor lett a só regálévá: bizonytalan; azonfelül hogy a kir. diplomákban a 12-ik század második felében jelenkezik, az arany ballá is oda mutat, hogy e jogot II.