Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

121 115. §. Az ország törvényhatóságainak jogai az országgyűlés körül. Az ország törvényhatóságainak, illetőleg azon testületeknek, melyek országgyűlési joggal felruházvák, szinte megvoltak az ő jogaik az országgyűlésre vonatkozólag : összegyűjtötték t. i. a sérelmeket, és kivánataikat mind magukra mind az egész országra nézve; ezeket megválasztott követeik gondjaira bizták, és azok által nyilvánították az országgyűlésen; követeiket végre e* tekintetben sőt általában is utasításokkal ellátták. 116. §. A követek utasitásai. A követeknek utasításaik (instructiones), melyeket az őket küldő testületektől kaptak, a legrégibb időkben is szokásban voltak; mert ez amegbizás jogi természetéből is következik. Ezen utasitások a legújabb időben is fen voltak; de már az 1848-i törvény ilyenekről nem emlékszik. Hogy a részletes és minden kicsinségekre kiterjedő utasitások czélra nem vezetnek, az igaz, de másrészről az is való, hogy az utasítások kizárásának elve sem gyakorlati, mirenézve p. o. a külön sérelmek és kivánatok vagyis a melyek nem országosak, sokszor okot és alkalmat szolgáltathatnak ; és igy az utasításokat elvileg kizárni nem czélszerü. 117. §• A törvények nyelve. A nyelv, melyen törvényeink hozattak, rég időtől fogva a latin volt. Az 183V évi országgyűlésen elhatároztatott , hogv a törvények ezután latin és magyar nyelven