Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

122 írassanak meg, hogy a törvények magyar szerkezete az eredeti, és az a két szerkezet közt támadható kétséges értelem esetében elhatározó legyen, a) Az 1840-ki országgyűlésen elrendeltetett, hogy az országos feliratok ő felségéhez már ezen országgyűlésből is magyar nyelven terjesztetvén fel, a köztörvényhatóságok felírásai is magyar nyelven szerkesztessenek; 1844-ben a törvényekegyedül magyar nyelveni kiadása rendeltetett meg; ugyanezen nyelv hozatván be a kir. leiratok, előadások, válaszok és intézményekre nézve. Ezen idő óta a magyar nyelv nemcsak országgyűlési nyelvvé lett, de a közigazgatásba és tanintézetekbe is bevezettetett, az ugyanazon törvényben foglalt feltételek mellette) Az 1848-í törvények szinte csupán magyar nyelven adattak ki. d) a) 183% : 3. — b) 1840: 6. — c) 1844: 2. — d) 1848 : 5. 3. §. 118. §. Részletes országgyűlések. Történetünk részletes országgyűléseket vagyis inkább gyűléseket is mutat fel országos ügyekben, melyek „particularia comitia" vagy „concursus regni" elnevezés alatt ismeretesek, és melyekre az idő rövidsége miatt csak olyan egyének és testületek hivattak meg, kik és melyek könnyen kaphatók voltak. Ezekre nézve azonban világos törvény a) azt rendeli, hogy csak ha rögtönös hadi veszély forog fen; és rendes országgyűlést tartani nem lehet, legyen helyök; továbbá mindenekelőtt az adó iránt kellé tanácskozni. A kapcsolt részek tartományi gyűlései tartatnak a bán elnöklete alatt a követek utasításainak szerkesztése, választása és követségök megszűntével jelentéseikrőli tudomásvétel, a törvények kihirdetése, és az illető itélőmester „protonotarius" megválasztása, a nemesi fölkelés rendezése és helyhatósági szabályok vagyis „statútumok" hozatala végett: E tartományi gyűlésről az 1848. évi V. t. cz. és az 53. 54. §§-ban emlékszik..