Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

120 113. §. A király jogai az országgyűlés körül. Az országgyűlést csak a király hívhatja össze, csak ő halaszthatja el, ő oszlathatja föl. — Helyének meghatározását illetőleg, valamint az időközre nézve az egyik országgyűléstől a másikig, szintén korlátozva nem volt az 1848-i törvényekig, a) — A király joga az országgyűlés tárgyait kijelölni, és az azok feletti tnnácskozást követelni; a király joga a törvényt szentesíteni vagy nem, és a törvényt kihirdetni. Előbb elnököt is ő nevezett a követek táblája számára a kir. személynök nevezése által, mi azonban az 1848-i 4. t, cz. 8. §-sa által mint fenébb is láttuk, megváltoztatva ló'n. a) 1848. 4. 1. §. 114. §. Az országgyűlés jogai. Az országgyűlés egy megoszthatlan testűlet, mely a törvényesen megkoronázott királylyal együtt képezi a törvényhozó testületet. Mindazáltal valamint a királynak magának, mint e test fő fejének, ugy magának az országgyűlésnek is megvannak saját jogai, ugyanis: az országgyűlés joga a kir. előterjesztvényeket „propositiókat" tanácskozás után elfogadni, vagy el nem fogadni; sérelmeket és kivánatokat emelni, és azok felett a királylyal tárgyalásba bocsátkozni. Az országgyűlés tagjai rég idők óta élvezik az u. n. „salvus conductust" vagyis sérthetetlenségi előjogot ebbéli minőségök idejére, szigorú büntető-törvények paizsa alatt, a) a) 1507. 12. — 1723. 7. — 1625. 62. — 179% 13. — 1827. 5.