Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

118 lésen vitt először. Mind a két tábla naplója ki szokott nyomatni. a) 1848. 4. 7. 8. b) 1848. 4. 15, c) 1848. 4. 10. d) 1848. 4. 11.—14. 110. §. Országgyűlési végzemény. A fennebbi §-ban előadott módon határozattá vált, és ő felsége elébe terjesztett törvényjavaslatra adott királyi felelet a királyi kanczellária utján néhai királyi leirat által adatik ki. Első esetben ő felsége parancsára a királyi kanczellárianáli udvari tanácsos maga irta alá, később a király maga a kanczellárral és egy tanácsossal. — 1848-ki4t. cz. szerint a király a minister ellenjegyzésével. Az ily kép megállapitott határozat törvényczikkelyekbe szerkesztetik és ő felségének azon hozzáadással, hogy mind maga megtartani, mind pedig mások által megtartatni méltóztassék, elébe terjesztetik. 111. §• A törvények kihirdetési joga. A törvényczikkelyek előbbi rendszer szerint az országgyűlés végén egy decretumba foglalva, a király aláírásával, pecsétjével és végén a főpapok, ország-zászlósok névsorával ellátva, ugyanazon szertartások mellett, a mint az országgyűlés megnyittatik, az országgyűlési testületnek átadattak, és igy törvényekké válván az ország minden törvényhatóságaihoz további kihirdetés és megtartás végett ő felsége által megkűldettek. Az 1848-ki 4. t. cz. 2. §. szerint azonban a törvények jövendőre ő felsége által az évi ülés folyama alatt is szentesithetőknek kimondattnk, de ott azoknak közzététele iránt közelebbi határozatok nincsenek.