Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

98 Károly és II. Leopold a rendek megegyezésével megerősítettek, ugyanezt rendeli az 1827-ik évi 5-ik t. cz. is. i) De az 1848-ik évi 4-ik törvényczikk rendeli, hogy az országgyűlés jövendőben évenkintés pedig Pesten tartandván üléseit, az évenkinti ülésre az ország rendéit ő felsége minden évben, s a mennyire a körülmények engedik, a téli hónapokra hivandja össze, és joga van az 5-ik §. szerint az összejött évi ülést prorogálni s berekeszteni, sőt az országgyűlést a 3 év eltelése előtt is föloszlatni, és ez utóbbi esetben az elébbi felosztásától 3 hónap alatt az országgyűlés összeülése iránt rendelkezni. Az országgyűlés tartamára nézve III. Ferdinánd alatt k) két hónap határoztatott, ha csak a szükség a meghosszabitást nem igényelné. 1) a) 1548. 18. - 1635. 49. b) Istvánfy Hist. 8. köt. c) 1608. 3. ko. e. d) 1635. 79. §. 2. e) 1764. 2. f) 1471. 1. g) 1498. 1. h) 1563. 3. i) 1659. 1. 1715. 14. 1791. 13. k) 1649. 44. 1) 1723. 7. 102. §. Ugyszinte az országgyűlés tagjait meghivni is, a király kirekesztő jogai közé tartozik. Azokhoz, kik országgyűlési joggal birnak, a meghivóleveleket kirekesztő jogánál fogva a király intézi. E meghívólevelek a király, kanczellár és üdvari-tanácsos aláírásával adatnak ki. Az 1848-ki szervezet szerint kanczellár nem lévén, a minister aláírása kívántatik. A törvény a) továbbá világosan rendeli, hogy az országgyűlés, kezdete előtt 6 héttel a megyékben közzététessék. A meghívólevelekben az országgyűlés napja és helye meghatároztatik, és ha nádor választás végett hivafik egybe, ez is kiteendő. b) A meghívottak vagy magok, vagy küldötteik által a kiszabott határidőre megjelenni tartoznak; távozni, fontos ok nélkül, a törvényes büntetést vonja maga után. c) Azoknak, kik országgyűlésen követekként távol vannak, javaiban statutiót tartani érvényesen nem lehetett, d) Az országgyűlés alatt régente tör vény szünet volt. e)