Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

99 de az 1792. 16. t. cz. némely ügyeket e szünet alól kivett; e tekintetben az 1830-ki 6. és 1836, 45. törvényczikk is üdvösen intézkedett. a) 1635. 39. b) 1485. Előbeszéd. 1548, 18. — 1608. 3. c) 1498. 1. - 1635. 79. - 1644. 53. — 1723. 7. d) 1647. 135. e) 1507. 12. 103. §. A követek megválasztása előbbi, — és az 1848ki törvények szerint. Az országgyűlés hirdetése és kezdete közti idő a sérelmek és kivánatok összeszedésére forclittatott, agy szinte a követek megválasztására. Követeket .,Ablegatus" küldöttek a vármegyék, káptalanok, és kir. városok, és más szabad közönségek s kerületek, sőt a mágnások is, kik magok meg nem jelentek az u. n. távollévők követeit (afosé ntinm Ablegatus.) Főleg pedig a gond az országgyűlési utasítások szerkesztésére vala forditva. A követválasztás szabad volt ugyan, de feltételes, mert vármegye követe csak nemes és birtokos lehetett, a) ilyennek kellett lenni a távollévő mágnás követének is, és ugyanazon országgyűlésen csak kettőt képviselhetett, b) Régen, távollévők követei nem lehettek : az ügyvédek c) a vámok és harminezad szedők, d) de ezen ujabban változás történt, e) A végvidékek kapitányai és praefectusai szinte ki voltak zárva. Végre a meghívólevelek világosan azt sürgették, hogy a megválasztandó követek alkalmas, a békét és közjót szerető férfiak legyenek. A képviselők vagyis követek, a megyékben főispáni kijelölés nélkül; a kebelbéli nemesek közül, különbség nélkül a birtokosok ugy mint a nem birtokosok, de a megyében lakók által, választattak. Szabad királyi városokban a választásra nézve különböző volt a szokás, mert — megjegvezvén hogv az öszszes polgárság sehol sem választott — némely városokban