Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

93 relme nélkü1" ugyanazért a kiváltságok ünnepélyesen ki is hirdetendok; c) és főleg a vám, rév és vásári kiváltságok az érdeklettek előleges meghalgatásától feltételeztetnek. Kivántátik továbbá, hogy a szokott irmodorban d) keltének kitételével minden vakarások és igazításoktól menten adassék ki a kiváltság, és pedig a kir. nagyobb canczellariától a király és magyar udvari kanczellár alá Írásával és a nagyobb titkos pecséttel ellátva. Némelyekben az időbeni főpapok és ország-zászlósok nevei is láthatók, e) A kiváltságok nemei, ereje s egyébb kellékei a magánjog feladatát teszik. f) a) Verb. II. R. 7. és köv. 1791. 3. 32. b) Verb. előbb 9. II. R 10. c) 1630. 30. II. R. 12. és a szokás d) 1608. 9. k. e. —1741. 19. e) II. R. 17. —1723. 39. 1563. 35. — 1608. 9. k. e. f) 1. Frank id. munkáját I. R. 47. és köv. §§. „királyi kegyelem levelekről. " 97. §. Kitüntetések és rendek adás-joga. — Szent István vitéz-rendje. A kitüntetések és rendek osztogatási joga, mint a kiváltságok egyik neme, szinte a királyi kirekesztő jogok egyike, melynél fogva a király bizonyos czimekkel, előnevekkel és rendekkel úgy az egyházi, mind a világi rendekből valakit felruház. Mindezek kitűnő szolgálatok és érdemek jutalmául tekintendők. Az érdem-rendeket, melyekről az írók már csak történeti tekintetben emlékeznek, p. o. a sárkány lovagirend, „equestris ordo drachonis" a) a zöld csillagról elnevezett boldogságos szűz Mária rendje, „Beatae Maria virginis de stella viridi" csak megemlitve; a tulajdonképeni magyar vitézrend, Mária Therezia által alkotott szent István rendje, mely máig is fenn áll. Rendvitézei százan vannak és elosztatnak, nagy, közép, és kiskeresztesekre, az elsők száma 20-ra, a második rendüeké 30-ra, a kiskereszteseké 50-re van meghatározva, de az egyházi személyek be nem számittatnak. —• A rendek