Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

94 nagymestere mindég1 a király praelatusa, az esztergami érsek, kanczellárja a magyar udv. főkanczellár, van még továbbá egy titoknoka, kincsőre, heroldja és Írnoka. A vitézeket a nagymester nevezi ki, még pedig nemze!", kor és vallás különbség nélkül, a nagykeresztesek azonban tartoznak nemességöket 4 fokra felvinni, ha csak az alól fel nem mentetnek, vagy már az előtt királyi kamarások nem voltak. A nagykeresztesek kineveztetésöknél fogva mindjárt valóságos belső titkos tanácsosok. A közép keresztesek decretalis belső tanácsosi rangot nyernek; a kiskeresztesek pedig kérőlevél mellett, taksafizetés nélkül, grófi vagy bárói rangot nyerhetnek, b) a) Ezt alkotta 1408-ban Zsigmond; és nem sokára halála után megszűnt, a mint gr.Cziráky Antal „Exercitati de ord.Equit. aurát. Hung. 5. §. jegyzetben. b) Alakja leirását l.gr. Cziráky 359. 360. §. Kisfaludy, Kassics Ignácz. „érdem koszorúk." Bécs 1840. 1. Fényes id. munk. I. 39. §. 98. §. Fiscus vagyis királyi kincstár. Fiscus alatt régi időktől fogva tárgyilag a királyi jog, királyi kincstár, alapilagpedig a király-ügyészségi intézet értetett, fejével az u. n. királyi ügyek igazgatójával „eausarum regalium director." Ez foglalta el a király ebbéli kirekesztő íelségi joga alapján a törvényes örökösök nélkül elhalt nemes embernek ősi családi javait, melyek a törvény szabta esetekben a királyi koronára visszaszállottak; de azon feltétel vala hozzá kötve, hogy azok ismét érdemes honfiaknak adományoztassanak. Ily törvényszabta esetek valának: a kiváltságos örökös hiáriya , felségsértés vagy pártütési bűntett, továbbá a fiscus örökölte minden nemes és nemtelen embernek (kivéve a királyi városi polgárokat és jobbágyokat) ingó és ingatlan, ősi és szerzett javait, mag- és végrendelet hiányában, a) a) I. R. 10. cz. 1715. 25. 26.1. Frank id. munk. 392. §.