Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

92 A királyságnak egyébb tiszteleti jelei a királyi trón; hódolati szertartások, p. o. ha városba vagy várba lép, annak kulcsai elébe terjesztetnek, egéssége és jóléte, valamint boldog uralkodásáért Kálmán ideje óta szokásban lévő nyilvános imádságok; a) halál esetébeni gyász, évenkinti harangozások születése évnapjára, végre temetkezési helyök, mely 1543-ik év, vagy is a székes-fehérvári főtemplom feldulása előtt, Székes-Fehérváron volt, de jelenleg Bécsben van; és egyébb hasonlók. a) Kálmán végzm. L. 2. C. 6. III. FEJEZET. A kormányzási jogokról általában és némelyekről különösen 96. §. A király kormányzási jogai. — Különösen a kiváltságok joga. A kormányzási jogok már szorosan a főhatalom gyakorlatára vagy is kormányzásra vonatkoznak és mint fenn (87. §.) érintetett, kirekesztőkre és országgyűlésiekre oszlanak. A magyar király kirekesztő kormányzási felségi jogainak egyike a kiváltságok joga, a) melyet törvényeink csupán a királynak tartottak fen, azonban mindenkor a törvények által meghatározott mód, alak és hatalom értelmében. Megkívántatik ugyan is, hogy a kiváltságok sem az isteni, természeti és positiv törvényekkel, sem az ország alkotmányával, czéljával és az ősi szabadságokkal ne ellenkezzenek, b) ezen felül már érvényesen szerzett mások jogait sem csonkithatják, ugyanazért óvatosságból be szokott e záradék is tétetni: „salvo jure alieno," más joga sé-