Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

89 A kisczim pedig minden iratban mi csak ő felsége által aláiratik. Megszóllitásban a magánosok ugy szinte az ország rendéi által e czim használtatik:„c sászári királyi a p o stóli felség legkegyelmesebb uram. vagy u runk." A czimben előforduló, tettleg birtokban nem lévő országok nevei az azokhozi jogfentartásra mutatnak, a mi reánk magyarokra nézve annál fontosabb, miután úgyan ez a koronázási hitlevelekben is (3. pont.) világosan kiköttetik, c) a) Praynál Syntagua de sigülis 52. 1. b) 1785. sept. 30. intézvény. c) Fennebb 32. §. a koronázási hitlevél és 14. §. Fényes id. m. 29. §. 91. §• Az ország czim er e. Magyarország ezimere egy koronával tetézett kettős paizs, mely jobbfelén 4 vörös és 4 fehér vonalat, balfelén pedig vörös mezőben hármas zöld dombra helyezett koronán álló kettős patriarchiai ezüst keresztet' mutat, közvélemény, sőt törvény szavai szerint is a 4. fehér vonal hazánk 4 főfolvóját u. m. a Dunát, Tiszát, Drávát és Szávát, a hármas hegy Tátra, Fátra, és Mátra bérczeinket jelentik ; de e magyarázat a történettel nem egyezik, a) Az 1848. 21. t. cz. szerint a nemzeti szin és az ország ezimere ősi jogaiba visszaállíttatott, és megállapittatott, hogy a háromszínű rózsa jelképen újra felvétetvén, minden középületeknél, intézeteknél, minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és az ország czime használtassák; a kapcsolt részek e mellett saját szineiket és czimerüket is használhassák. a) A kapcsolt részek czimereiröl 1. gróf Cziráky 333. 334. §. II. részében.