Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

92. §. Királyi pecsétek. Törvényeink ötféle királyi pecsétet emlitenek, a) az aranybullát, a kettős-, titkos-,birói- és gyűrüspecsétet. Az aranybullának első nyomát II. Geiza levelében 1156-ról találjuk; ez aranyból volt és csak a legfontosabb oklevelekre használtatott; ilyen volt az arany szabadságlevél, mely pecsétjéről nyerte elnevezését, (fennebb VI. a.) ezzel volt ellátva ama levél is, melylyel IV. Béla fiát egész Slavonia, I. Lajos, testvérét Istvánt, Erdély vezérévé nevezte. Ezen pecsét főleg az austriai ház uralkodása óta, mint csupán Magyarországot érdeklő, nem használtatik. A kettős pecsét, mely elnevezését onnét nyerte, mivel az okmányokról függvén, mindkét oldalt elfoglalja és előfelén a királyt a királyi ékességekkel trónon ülve tünteti elő, a hátulsó felén pedig Magyarország és a kapcsolt részek czimereit mutatja, és mely az adomány és nemesi czimeres és egyébb kiváltságos leveleken függve látható. Régi szokás szerint, a mint maga a törvény is mondja b) a prímásnál őriztetik, az őt illető „Secretarius cancellarius" titkos cancellári méltóságánál s illetőleg tisztjénél fogva; a ki az e pecséttel az udvari canczellár jelenlétében ellátott kiváltságos leveleket, saját aláírásával is megerősiti. b) A titkos pecsét kissebb jelentőségű levelek és iratok kiadványozásánál használtatik az udvarig canczelláriánál. A birói pecsét a királyi személynöknél van, a kiadványoknál és birói parancsoknáli használat végett, c) A gyürüs pecsétet maga a király magán vagy sürgős ügyei felőli iratainál használja. a) 1471. 8. b) 1741. 10. — 1751. 3. b) 1. alább 158. 159. §. c) 1. alább 172. §.