Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

88 királyi székhely; királyi udvar, rangja a hatalmasságok közt: annak mind annyi fényes jelei és tanúságai. a) A „majestas" czimet legelső N. Lajos vette fel, Szent László és Kálmán „cliristianissimus" András „serenissimus," némelyek „ilhistrissímus" mellék cziuueket nyertek, I. Mária „excellentissima" czimmel élt. — Szent István 2. R. 51. fej. Kálmán 2.k. 6. fej. I. R. 14. ez. — 1848. III. — 1687. 4. — 1. a fenébb idézett országgyüési végzemóuyek elö és utószavait. Királyi czim. 90. §. A magyar király czime eleve igen egyszerű volt, mert szent István magát magyarok, vagy egész Magyarország, néha Pannónia királyának irta. a) Azonban a czim lassan lassan gyarapodott, ugy bogy az első korszak végén már ugyanazon ezimek megvoltak, melyek a jelenlegi nagy czimben Magyarország és kapcsolt részeire vonatkoznak, kivéve Slavoniát és Dalmatiát, valószinüleg azért, mert sz. István ideje óta az ország területébe beolvadtak és igy Magyarország alatt értettek; azonban később világosan is megneveztetnek. Az „apostoli" czimet már szent István nyerte, noha ez a régi okiratokban nem jelenkezik. Azonban XIII. Kelemen pápa e czimet Mária Therezia és a magyar királyiszékben törvényes örökösei számára újra megerősítette, és azóta a magyar királyok e czimet minden, főleg Magyarországi ügyekben használják és használtatják, b) Kölönben, jelenleg a magyar király személye az austriai császáréval egy lévén: a magyar királyi czim különösen nem jön elő, hanem evvel együtt használtatik. Eloszlik pedig nagy, közép és kis czim re. A nagy czim hódolásoknál, udvari szerződéseknél és áltáljában a birodalom körében minden nagyobb fontosságú eseteknél jön elő, azután külföldi hatalmakkali egyezkedésekben , megbizó levelekben, és követi útlevelekben. A középezim kevésbbé ünnepélyes kihirdetésekben és kormánylevelekben.