Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
49 38. §. A z izraeliták, (zsidók). Az ország izraelita (zsidó) lakosai (az 1865/7-ki 17. tczikk által) a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogositottaknak nyilváníttatván, egyszersmind minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet megszüntettetvén, mindazon megszorítások, melyek előbbi jogi állásukat szabályozták, a történelem körébe esnek a). aj 1865/7. 17. 1. 2. §. Házasságuk iránt 1. alább a házasságnál. — A zsidók állapota 1851-ig főleg az 1840-ki törvényekből következtethető. Ezek kimondták, hogy az országban és ahhoz kapcsolt részekben született zsidók, nemkülönben azok, kik annak rendje szerint megtelepedési szabadságot nyertek, az országban és kapcsolt részeiben lakhatnak, kivéve a bányavárosokat, és azon helyeket, honnét a bányák és bányászi intézetek tekintetéből törvényes régi szokás szerint 1840. év előtt kizárva voltak. A fenálló feltételek mellett gyárakat állithatnak, kereskedést, mesterséget saját vallású legények segélyével is űzhetnek, ezekben ifjaikat tanithatják, ugy azon tudományokat és művészeteket is folytathatják, melyek gyakorlatában 1840. előtt valának. De kötelesek állandó vezeték és tulajdonnevekkel élni, az 1840. május 13-tól születtek és születendők vallásuk papjaik által vezetendő anyakönyvbe bejegyzendők, tartoznak továbbá minden okleveleiket és szerződéseiket a hazában élő nyelven szerkeszteni. A mennyiben 1840-dik évig polgári telkek szabad szerezhetése gyakorlatában voltak, az jövendőre is megerősíttetett, egyszersmind kimondatott, hogy az ezekkel ellenkező szokás vagy rendelet nyilván eltöröltetik; ez azonban abbéli megszorításaikra, miszerint közhivatalokat nem viselhettek, czéhekbe be nem vétettek, vámszedők, vám- és nemesi birtok bérlők nem lehettek, hegyalján szőllőket nem birhattak, és aszuszőlő borokkal nem kereskedhettek, (1647 : 91. 1741 : 29. és számos kir. rendeletek) semmi hatással nem volt. — Az 1848-iki törvények a fennebb előadottakon semmi változást nem tettek. De 1848. után a birtokszerzés és megtelepedés tekintetében nagy előhaladást tettek, főleg az 1851. december 31-ről kelt császári pátens alapján, melyben minden alattvalóknak a törvény előtti egyenlősége kimondatott, és a p. tvkönyv életbeléptetése után annak 39. §-a értelmében, mely szerint a valláskülönbség a magánjogra befolyással nem bir, hivatal és ügyvédi képességhez is jutottak; az 1853. october 2-ról kelt cs. rendelet értelmében polgári jogviszonyaik végleges szabályozásáig ingatlanok szerzésében visszahelyeztettek azon állapotba, melyben 1848. előtt voltak, de ezen rendelés nem terjedt ki oly szerzésekre, melyek a nyilvánkönyvekbe már bejegyeztettek, vagy melyeknél a bejegyzésérti kérelem e rendelet kihirdetéséig már beadatott, valamint a korábban közhatóság előtt, vagy különben közhitelesités alatt kötött vételi ügyletekre sem, habár az átadás még meg nem történt, vagy a bejegyzésérti kérelem be nem nyújtatott volna is. — Ez által azon tettleges állapoton, mely 1848 óta lábrakapott, tetemes változás történt; — az ingatlanokat vett izraeliták, kik átíratást nem nyerhettek, vagy visszaléptek, vagy a jó reménység fejében a birtokban maradtak; mig végre az 1860. febr. 18-ról kelt cs. rendelet a zsidók birtokképességét nyíltan kimondotta, hozzá tévén: 1. hogy mig oly jószág, melynek birtokához egyház- vagy iskolai pártfogási és kijelölési jogok vannak kötve, izraelita birtokában van, addig e jogok nyugszanak; de a birtokos az azokkal járó terheket viselni tartozik; és ezen jogok izraelita 4
