Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

I. Általános rész

50 bérlőkre át nem ruházhatók; 2. oly országokban, hol a jobbágytelkek külön törvények vagy rendeletek által szabályozvák: az izraeliták ilyeneket is szerezhetnek, ha a fennebbi szabályok értelmében azokon megtelepednek, és azokat maguk vagy szolgáik által müvelik. Ezen állapotban találta az izraelitákat az 1860. october 20. cs. diploma, melynek alapján az országbírói értekezlet is átalánosságban kimondá az elvet, miszerint a valláskülönbségéből kifolyó az aasztriai törvények uralma alatt bővített polgári magánjogok jelen állapotukban meghagyatnak. — Ért. I. 22. §. 39. §. 4) Rendosztály. Főkülönbség volt Magyarországban a nemesek és nemnemesek közt; de már az 1844-ki törvények a birtok és hivatalképességnek kiterjesztése által és az 1848-ki törvényeknek iránya az egyéb rendüeket is a nemesekkel hasonló állásba emelvén, a különbség jövőre magánjogi tekintetben is alig érezhető. Tágabb értelemben véve a nemesség minden díszesebb rendet magában foglalta; de szorosabban véve különböztek azoktól a fő papok és egyéb egyházi személyek, továbbá a mágnások, kik egyénileg, végre a szabad kir. városok és szabad kerületek, melyek testületileg nemeseknek tekintettek. 40. §. I. A nemesség volt sarkalatos előjogai és azok megszoritásai. LA nemességnek, mint kiváló jogokkal felruházott rendosztálynak úgynevezett sarkalatos előjogai a) honi törvényeink szerint következők voltak: 1. A nemest csak törvényes idézés folytáni törvényszerű elmarasztalás után lehetett személyében letartóztatni, kivéve a felségsértésről vádlottakat b), tetten vagy mezei kártételben vagy ilyetén bűntett után szakadatlan üzésben elfogattakat, ha mezei kártételben zálogot adni vonakodtak c), a szökevény katonákat d), számadás nélkül megszökött számpdó tiszteket és szolgákat e) vagy a csavargó és lakhelyükön kivül alig valamivel biró nyilvános gonosztévőket f). 2. A nemes egyedül törvényes királyának hatalma alatt állott, és rendszerint a király által sem háborgattathatott személyében vagy jogaiban a törvény rendes utján kivül g). 3. A nemes jogait birtokában lévő jószágaiban szabadon gyakorolhatta és élvezte, minden feltételes szolgaságtól, adónak vámnak, harminczadnak és helypénznek fizetésétől h), és egyéb bármi tehertől ment volt, csak hazája védelmére lévén köteles katonáskodni; azonban polgári vagy úrbéri telkek, valamint kereskedés után a közterheket ugy mint a nem nemes viselte.