Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

I. Általános rész

41 31. §. A) Természeti okok: 1) a nem (sexus). Nemre nézve a természet adta fi- vagy nökülönbség a magánjogban is különbségeket szül; mert a nőneműek férjhez menetelökig gyámság alá tartoznak, gyámságot kivéve az anyát saját gyermekeire nézve, nem viselhetnek a) , a gyermekek a nemzetség fentartása tekintetéből kivéve a fiusitás esetét b), nem anyjuk, hanem apjuk nevét viselik; mindezen különbségek máig fentartatnak. De a nemesi javak bani öröklés tekintetében a fi- és leány ág közti jogkülönbség már meg van szüntetve c). Ebbéli megszorításokat azonban bőven kipótolják törvényeink azon kedvezményekkel, melyeket a nőknek más országok törvényhozásai irányában páratlan kegyelettel nyújtanak, a mint azt a hajadonjognál, hitbérnél, hozomány, nászajándék-, közszerzemény-, hitvesiés özvegyi öröklésnél és özvegyi jognál tapasztaljuk d). aj I. 112. 1. §. a nőket férjhezmentökig nemök gyöngesége miatt gyámság alá helyezi. 1. alább a 335. 337. §§. b) alább a 129. §-nál 1. 7. 51. 3. §.— c) alább a 374. §. — d) alább a 325. e's köv. 394. és köv. §§. 32. §. 2) A kor. Korra nézve a személyek vagy nagy- teljes korúak, vagy kis- nem teljes korúak; ezek ismét vagy gyermek(serdületlen) korúak, vagy törvényes korúak. Teljes kor a leányokra nézve a 16., a fiakra nézve a 24. betöltött év, gyermekkor a 12 éven alóli; az azon felüli egész 24-ig, a leányoknál 16-ig törvényes vagy serdülő kornak is mondatik. Aggkor a 60 év , és ez a gyámság viselésének terhe alól mentésit. Csak a teljes kor adja meg a teljes polgári jogképességet. A nem teljes kor szülte jogkülönbség leginkább a végrendelkezési és szerződési képességnél jelentkezik, és a nem teljes korúak jogait szülőik, gyámjaik vagy gondnokaik képviselik a). A kort az u. n. anyakönyvi kivonattal kell igazolni; anyakönyveket a törvény rendeletéből minden lelkész tartozik vezetni, és pedig két példányban, egyiket előbb a törv. bizonyság (most csak a jszbiró) b) előrebocsátott összehasonlitás után hitelesiti, ez év végével a törvényhatóság levéltárába eltétetik, titokban tartandó, és csak akkor vehető elő, ha a másik elvész ; a másik azonban a lelkésznél marad, kí is abból kívánatra hiteles kivonatokat szolgáltat. a) 1. alább a 332—334. §§., valamint 63. 66. §§. — b) mivel az 1870 42, esküdtet nem ismer. — c) Azelőtt mig rendes anyakönyvek nem vezettet-