Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
42 tek, a mennyiben rendes szülcte'si bizonyítvány az illető lelkésztől nem volt, az u. n. kor bizonyítványok „Litterae revisorio testimoniales" használtattak, milyeneket hiteles helyek is adtak ki az illetőnek előre bocsátott megszemlélése után I. 126—128. Dec. 10. ad. redd. rat. tutel. — Az anyakönyvekről intézkedett az 1825 : 27. — Zsidókra nézve is 1840. 29. 3. §. 1. alább 38. §. 33. §. 3) Egészség. A testi egészségnek is van befolyása a polgári jogokra, a menynyiben a betegség a gyámság viselése alól mentésit a). A siketnémaság a mennyiben hozzá tanitás nem járult, bár egy részről testi hibából származik, mégis inkább mint korlátolt lelkiállapot, a lelkibetegségek azon nemeivel együtt, melyek az észt és szabadakarati elhatározást kizárják, a jogokra is hatással van , a mennyiben ily személyek szülői-, ezek nem létében gyámi hatalom alatt állnak, és jogérvéuyes cselekményekre képtelenek b). aj I. 122. 5. §. — b) I. 55. 124. §. Alább 334. és 63. §§. A lelki betegséget csak szakértők vizsgálata és véleménye nyomán lehet kimondani. — A vakok is jogaik fentartása és megóvása tekintetében a hatóságok ótalmát előforduló esetekben méltán igénylik. 34. §. B) Természeti egyszersmind polgári okok: 1) a születés. 2) Rokonság, sógorság. I. A születés, a mint érvényes házasságból vagy csak házasságon kivüli nemzésből származik, különbséget teszen a törvényes és természetes vagyis törvénytelen gyermekek közt, család és örökösödési tekintetben o). Hasonlóan a rokonság is. II. Rokonság (atyafiság, vérség) oly személyek összeköttetése, kik egymástól vagy mindketten egy harmadiktól mint közös törzstől származnak, és ez vérrokonságnak neveztetik. A vérrokonságban tekintetbe jön a törzs, vagyis azon személy, kitől a leszármazás ered; az ág, vagyis a közös törzstől leszármazott egyének sora és az iz, a leszármazott egyéneknek a közös törzstöli távolsága. Az ág vagy egyenes, melyen nemzők és nemzettek állnak, a nemzők magokban véve a felmenő, a nemzettek a lemenő ágat teszik b); — vagy oldalas, melyben a közös törzstől származottak, kik egymás által nem nemzettek, állnak; ha ezek ugyanazon távolságban állnak a közös törztől két vagy több ágon, egyenlő oldalágnak, ha pedig nem ugyanazon távolságban: nem egyenlő oldalágnak neveztetik. Az atyafiság, rokonság.
