Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

I. Általános rész

40 III. A jogképesség a halál által szűnik meg. De sokszor a halál elővéletik, az u. n. holttá nyilvánítás által d). a) Az u. n. örökös szolgaság, (alább az 50. §. jegyzetében) elavultnak tekintendő, b) Ezek jogai az örökle'snél is figyelembe jönnek. — cj A mennyiben valamely személynek neme körül (p. o. az u. n. hermaphroditák, csirák,) kétség támad, azon nemhez számítandó, a melyre inkább mutat. — Bővebben Kelemen II. köt. 146. §. — dj Helye van: 1. ha valakinek születése óta80 év elmúlt, és holléte 10 év óta nem tudatik. 2. Tekintet nélkül a születés idejére^ ha holléte 30 éven át ismeretlen. 3. Ha nagyobb csatában részt vett , vagy ott nehéz sebet kapott, vagy valamely hajón volt, midőn ez hajótörést szenvedett, vagy ha másnemű nagy halálveszélyben forgott és azóta 3 év lefolyt. Polg. törvk. rendtartás 523. §. — Ha kétséges, vájjon két vagy több elhunyt személy közül melyik halt meg elébb, akkor ha az, ki valamelyiknek korábbi halálát állítja, s ezt nem bizonyítja, az vélelmezendő, hogy haláluk egyszerre történt. Az illető bíróság, ha házassági kötelék felbontásáról van szó , azon törvszék, melyhez a házassági, ha pedig öröklés czélja forog fenn , az örökösödési perek illetősége van hivatva, u. o. 36. 37. §. tehát az első esetben sem az egyházi sz. szék. Sem. sz. 523. sz. 1872 u. o. 522. 40. §§. A bíróság holttá nyilv. kérelmek eseteiben a távollévő személy részére mindenekelőtt gondnokot, illetőleg házasságvédőt rendel, azután a hiányolt személyt egy évi határidőt magában foglaló hirdetvény által oly hozzáadással idézi meg, hogy ha az alatt meg nem jelennék, vagy a bíróságot életbenléte felől más módon nem értesítené, a bíróság a holtnak nyilvánítási kérvény érdemleges ellátásába bocsátkozandik. Azon nap, melyben a holtnak nyilvánítás jogerejüvé vált, a hiányolt személy joghatályos halála napjáúl tekintendő ugyan , de a holttá nyilvánítás nem zárja ki annak igazolását, hogy a távollévő korábban vagy későbben halt meg, vagy hogy életben van. Ily esetben azonban az , ki a bírói holttá nyilvánítás alapján valamely vagyont birtokba vett, jóhiszemű birtokosul tekintendő. U. o. 524—528. §§. 30. §. A viszonyok, állapotok, melyek egyes személyek jogaira befolyással birnak. Habár a természettől nyert, és a polgári törvény által is szentesített jogképesség jogaink elemeként tekintve minden egyes emberben , személyben egy és ugyanaz: vannak azonban bizonyos majd csupán a természetből; majd abból, egyszersmind a törvény rendeléséből; majd csupán a törvény rendeléséből folyó bizonyos viszonyok, állapotok , melyek egyes személyek jogaira mind szerzés mind gyakorlás tekintetében befolyással birnak, és igy jogkülönbségeket szülnek. Természeti okok: a nem, kor, egészség. Természeti és polgáriak egyszersmind: a születés, rokonság, sógorság. Csupán polgáriak: a becsület, a honfiuság, vallás és rendosztály.