Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

I. Általános rész

35 N é m e t ifi Bécsben. Vágner Ág. 1599. Magyar fordítása, de rövidítve Veres BalástólDebreczenben 1568. Heltai Gáspártól K olosvárott 1571. Laskai János egészen leforditá Kolosvárott 1581-ben, és ezen fordítás Batthyányi püspök szerint Erdélyben még most is használtatik. — Kalocsán 1773. Pozsonyban és Kassán 1779. Pesten 1802. — Újra magyarban jegyzetekkel N. bányai Perger Jánostól 1830. Legújabban pedig a magyar tudós társaság által 1864-ben. III. Verbőczy István született Vcrbőczön Ugocsamegyében 1460. körül. Atyja, János ügyvéd volt, anyja Deák Apollónia, a későbben hatalmas Zápolyák rokona. 1505-ben országbíró és az erdélyi részek itélőmestere volt, a hármas könyvet is ez alatt végezte. 1517-ben kir. személynök volt, és az időben az ország rendéi országos érdemeit minden telektől az országban öt pénzzel (dénár) jutalmazták. Követül járt a szent széknél, római császárnál, és a német birodalom rendjeinél. 1525-ben a hatvani gyűlésen nádorrá választatott, de a következő országgyűlésen fogadott apjával Zobi Mihálylyal hűtlenségbe esett. A mohácsi vész után Zápolyának kanczellárja és kir. helytartója volt, követségeit viselte és Izabella királyné nevében a törököt az országba behívta. Elaggott korában a török alatt Budán élt, mint magyarok birája. Elhalt 1542-ben. Bővebben mindezekről Frank 37—39. §§. 24. §. A kir. Curia itélei. A (nmlgú) kir. Curiának, — melyet a kir. és hétszemélyes tábla együtt alkottak, a) mint országunk íötörvényszékeinek ebbéli magas tekintélye főleg abban nyilvánult, hogy Ítéletei, és a mennyiben a törvény hiányát vagy kétségét pótolják, illetőleg eldöntik: Döntvényei a magánjog szokásbeli kútforrásaiként szolgáltak, főleg a melyek mindkét táblán egyezőleg hozattak és bevett Ítéleteknek (praejudicia) Döntvényeknek (Decisiones) hivatnak. Az ily ítéletekből aztán mintegy szokásos szabályok eredtek, és miután hasonló ügyekben hasonlóan intézkednek, nem csak magát a két legfőbb törvényszéket, hanem az alsóbbakat is kötelezik, oly annyira, hogy hasonló esetekben azokra mint törvényekre hivatkozni lehet. A kir. Curia ítéleteit Mária Terézia 1769-ben összeszedette, 1753-tól kezdve keletkezett ítéleteket átvizsgáltatván, elvekként, és indokolva az ügyek külön nemei szerint összeállittatta; mely munka 1800. évben „Plánum Tabulare" czim alatt P o z s o n yb an sajtó alá jutott b). a) „Döntvénytárának is nevezteíik. — 1823-ban a kir. Curiának Ítéletei összeszedte és kiadta Péterfalvai Molnár István; ez az 1769 utáni ítéleteket tartalmazza. 1822 óta pedig a Curia Ítéletei nyomban kinyomattak, 1848-ig. —Ez idő szerint „Curiai határozatok" czim alatt a Jogtudományi Közlönyben adatnak ki. — A Curia jelen szervezetét 1.1868. 54. 4. §.) 3*