Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

I. Általános rész

36 II. Szelet. Különös kútfők. 25. §. Statútum ok, vagyis szabályrendeletek. A külön törvény kútfőit teszik az u. n. Statútumok. Ezek alatt átalában mindennemű egyleteknek, társulatoknak, testületeknek szabályait is érthetni; de czélunkra, a mennyire a polg. magánjog kölön kútfőiként szolgálhatnak , szorosan véve csak az u. n. k ö z­törvényhatőságok és községek által a) alkotott statútumok jönnek tekintetbe, a mennyiben t. i. a magánjogi életre nézve szabá­lyokat tartalmaznak b). A köztörvényhatóságok és községek statútumain kivül eső minden egyéb társulati vagy testületi szabályok, a mennyiben magok a testületek a törvény által is szabály oz vák, azok szerint, külön ben a társulati alapszabályok, szerződések, vagy kiváltságok szerint mérendők c). a) Az 1870. 52. 1871. 28. t. cz. szerint, alább 52—54. §. A III. 2., 1. §. szerint csak az u. n. municipiumok vagy is vármegyék, sz. kir. városok, s szabad kerületek hozhattak statútumokat; törvényes gyűléseiben, azoknak kik a törvény vagy szokás szerint szavazattal birtak, egyhangú, vagy többségi szavazata által u. o. 2. 5. 7. 8. §§. — de sem az ország törvényei vagy szokásai sem egyesek jogai ellenére ; s fontosabb esetekben, melyek a kir. hatalmat, az igazság kiszolgáltatását, az eljárást illették , megkívántatott a kir. jóváhagyás is. Azért az illető jegyzőkönyvek a httanácshoz terjesztettek fel, újabb időben a belügyministeriumhoz. Az 1870 : 52. t. cz. megelőzte időből származó statútumok érvénye tehát a fennebbi kellékek szerint Ítélendő meg, és a mennyiben azoknak megfelelnek , a thatóság alá eső minden sze­mélyre s vagyonra kiterjedtek. III. 2. 1647 : 78. 5. Frank 46. §. — b) Ezekről tüzetesen alább a 52—54. §§. c) p. o. alább 273. 274. 276. §§. 26. §. Kiváltságok. Kiváltság a fejedelem által ünnepélyes alakban adott különös joga). Az oklevél, melyei adatik, kiváltságnak, (privilégium) vagy kiváltságlevélnek neveztetik. A kiváltság vagy sze­mélyes, mely annak , kinek adatott, személyéhez van kötve ; vagy családi, a mennyiben családjára is kiterjed , vagy vagyoni, a mennyiben a jog, mely adatott, vagyonhoz van kötve és annak birtokával jár. Adathatik egyes személyeknek vagy testületeknek, társulatoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents