Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
34 fogadták, annyival is inkább, mivel akkor még törvényeink egybeszedve és kinyomatva nem voltak; g) ezen elfogadás után nyert kötelező erejét azonban csak a szokásnak lehet tulajdonitani, h) mi annyival inkább megerősödött, mivel reá később irott törvényeink is mint kötelező erővel biróra hivatkoznak i). De a hármaskönyv nem csupán törvényes szokásainkat foglalja magában, mert némely részei az irott törvényekből meritvék, mások a szokásokból; szól néha történetekről, néha mások ellenvéleményét fejtegeti, mi az idézésnél különbséget szül a tekintélyre nézve, mert erőre nézve az irott törvény, szokás és vélemény közt nagy a különbség. A hármaskönyv előszóra és három részre oszlik. Az előszó (prológus) 16. az I. rész 134, a II. rész 86, a III-dik 36, czimből áll, melyek kezdetre és §§-okra oszlanak Je). Ha az idézés az élőbeszédből történik: ez világosan megjegyzendő a czim és §. számával; a részekből pedig a rész , czim és íjszáma, igy Előb. 2. 3. §. — I. 85., 3. §. II. 32., 1. §. — Ha a hivatkozás a czim kezdetére történik, akkor ez is megjegyeztetik p. o. II 33. kezd. a) L. a megerősítő levelet: Approb. Tripartiti a Verum — Neque. — b) 1498: 6. — c) 1500: 10. — d) Ily czim alatt „Opus Tripartitum juris consvetudinarii Incl. RegniHungariae partiumque eidem adnexarum." A „Jus consvetudinariu m" akkor az országgyűlési törvényeket is magában foglalta. — e) Approb. §. „Demum" 1514 : 63. — f) Verbőczy előszavában. — g) Sürgették ezt az o. rendéi 1504. 31 : 1507 20. 1513 : 63. 1526 : 3. — h) Az 1818. bácsi 42. t. cz. Kovacsicbnál oda mutat, hogy Verbőczy munkája minden megyébe elküldetett: ebből azonban világos megerősítését már csak azért sem lehet következtetni, mivel a bácsi t. czikkek maguk sem szentesittettek. — i) Legelső érdemleges hivatkozás történik az 1588: 24-ben, és pedig az I. 14-re. — Te) A czimeket kezdetre és §§-okra Szegedi János osztotta, és jegyzetekkel is megtoldotta, melyeket az 1515: 24. által a törvények megvizsgálására kiküldött u. n. „Commissio systematica" munkáiból szedett. Bővebben Frank 35. 36. §§. Jegyzet. —M unkába vettjavitása. Kiadás a iésaszerző élete. I. Verbőczy hármas könyvének javítása I. Ferdinánd alatt munkába vétetett, e czélra készült az u. n. „Opus Q u a d r i p a r t i t u m Juris Consvetudinarii", mely a vizsgálatban megakadván, csak magán uton adatott ki 1798-ban 4-drétb. — Ebben egyszersmind a hármas könyv bírálata is foglaltatik. II. Kiadásai a XVI. századból: 1517. 1545. 1561. Bécsben; 1571. Kolozsvárott, 1581. Bécsben. — A XVíI-ből : magyar fordítással Debreczenben 1611. Bártfán az 1581-ki nyomán. 1660-ban Lőcsén, 1698-ban Kolozsvárott. — A XVIII. században Szegedi jegyzeteivel 1740. 1763. 1775. N a g-S z o m b. 1822-ben végre Budán. Azonkívül hatszor a törvénytárban 1628 óta. — Kivonatban 1793. és 1800-ban Pesten.—
