Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

I. Általános rész

29 osztályozták, s az utóbbiakat történeti oknak (ratio histor i c a) nevezték. A belső okok lehetnek politikaiak, vagyis országlatiak, közjogiak, igazság vagy méltányosságból meritvék, melyeket ha a törvényhozás alkotmányos uton jár, a törvény alkotása körül felmerült fejtegetésekből és indoklásokból, nálunk az u. n. országgyűlési naplókból, a mennyire terjednek, tudhatni meg. A tudományos magyarázat szabályait illetőleg tartsuk meg a következőket: Első és fő feladat a törvény szövege hitelességének s hibátlanságának a birálat (eritica) szabályai szerinti megállapitása; ezután a törvényhozó szándékát mindenekelőtt a szavakban, melyekben nyilatkozik, kell keresni annyival inkább, mert fel kell tennünk, hogy a törvényhozó a szavak megválasztásában kellő óvatossággal járt el, és feleslegest nem mond; a szavakat a törvény hozatala idejébeni értelműkben, nem egyenkint, hanem az egész szövegbeni összefüggésükben kell venni, és pedig közönséges értelemben, hacsak a szöveg mást nem mutat, mivel a szavak értelme helyenkint vagy koronkint változik, némely szónak más értelme van a törvényben, más a jogi életben, a) Ha a törvény szavai többféle értelműek, vagy maga a szöveg is ilyen, a szavak vagy az egész szöveg szerkezetéből lehet talán a több értelmű szó vagy szöveg valódi értelmét meghatározni; de ha ez nem sikerül: akkor az oknyomozó magyarázathoz kell nyúlnunk; azonban ennek nem mindig van helye, ha a nyelvészeti magyarázat ki nem elégítő; mivel azon kérdés megfejtése, vájjon elégséges-e a törvény szavainál, melyeket a nyelvészeti magyarázat már megállapított, megmaradni ? az oknyomozó magyarázat első feladata. Az oknyomozó magyarázatnál tekinteni kell a törvény irányát, inditó okait és a törvény keletkeztének körülményeit. Az inditó okoknál azonban óvatosság szükséges, mert sokszor azokat nem is tudhatjuk, sokszor pedig a törvény nyilatkozata okainak meg nem felel. Es akár a szavakat, akár az okokat vizsgáljuk, azon legyünk, hogy a törvény semmi része figyelmünket el ne kerülje. Ha pedig rajtunk áll a választás, (p. o. biráknál) a kétféle értelem közül az inkább megnyugtatóbbat kövessük, a mi más hasonló törvényekkel, melyekből a törvényhozó szándéka világosabban kitűnik, vagy az átalános jogszabályokkal leginkább megegyez b). a) P. o. „Possessio" birtok, a tulajdonnal igen gyakran, sőt jobbára felcserélletik a törvényben úgy mint az életben, igy a törvényes kor „legitima aetas" a teljessel „perfecta." — b) Innen származik azon jogi közmondás is : „favores ampliandi, odia restringenda." Bővebben Frank: 30. 31. §.