Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

I. Általános rész

2S bál, vagy a közönséges értelemtöli eltéréséből ered. E bajokon tehát csak a törvénymagyarázat elvei és szabályai segithetnek a). A mennyiben maga a törvényhozás b) a törvény hiányos voltát belátván, azt uj törvénynyel magyarázza, a magyarázat hitelesnek (authentic a) neveztetik. Ilyen lészen azon magyarázat is, melyet a szokás, vagy a főbb ítélőszékek nyújtanak, mely szokásbeli (usualis) magyarázatnak hivatik, de erejére nézve az elsőtől csak annyiban különbözik, a mennyiben az irott törvény a szokástól. Ha pedig a magyarázat magán uton történik, az tudományinak (d o c t r i n a 1 i s) neveztetik. A hiteles magyarázat törvény erejével bir, és ha az uj törvény a régit magyarázza, akkor a régibb minden esetre az ujabban kimondott értelemben veendő, és az ily uj magyarázó törvény, ha csak világosan nem a jövendőbeli esetekre szoritkozik, a függőben lévő jogviszonyokra alkalmazandó, a nélkül, hogy abból az ujabb törvénynek mintegy visszaható erőt lehetne tulaj donitan i, mert az ujabb felvilágositó törvény az előbbinek ingatag hatályát kipótolja c). a) A régibb tan a magyarázatnak három nemét különböztette meg; t. i. a meghatározót (declarativa), k i t e r j e s z t ö t (extensiva) és megszorítót (r e s t r i c t i v a). Azonban valólag véve minden magyarázat meghatározó. A törvény kiterjesztése vagy megszoritása pedig csak a törvénynek azon értelmében, melyet már a magyarázat meghatározott, alkalmazása. — b) Az 1791. 12 alapján. — c) Példák vannak 1740: 6. t. czikkben, és számosak a döntvényekben. 19. §. A tudományos magyarázat, annak nemei és szabályai. A tudományos magyarázat a törvénynek vagy szavaiból, vagy okaiból indul, és azért nyelvészeti és oknyomozó vagy is logikaira oszlik. A nyelvészeti magyarázat a törvény való értelmét annak szavaiból következteti, feladata tehát a törvény szavaira ügyelni. Az oknyomozó más körülményekből igyekszik a törvény értelmét kinyomozni, és szavait azután ezek szerint értelmezi; czélja tehát mindkettőnek ugyanaz, csak a működés kiindulási pontjára nézve van különbség, de mindkettő együtt véve a magyarázatnak elválhatlan kiegészítő részét teszi. Az u. n. logikai vagyis oknyomozó magyarázat nem mindig a törvény okából indul ki, mert a törvénynek alkalma is van, (o c c a s i o) vagyis oly körülmény, mely arra alkalmul szolgált. Innét van, hogy a jogtudósok a törvény okait belsőkre és külsőkre