Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

I. Általános rész

23 Az imént felsorolt rendeletek s illetőleg a közönséges polgári törvénykönyv szolgáltatták a lefolyt korszakban a szabályokat a magánjogi viszonyokban; előbbi törvényeink csak annyiban birtak liatálylyal, a menyiben az 1852. november 29-ki a köz. polg. törvénykönyvet életbeléptető nyiltparancs XII. czikkében kimondott elv, hogy t. i. a törvények visszaható erővel nem birnak, átalában és az ezen elv alól nyomban felállított kivételek engedték a). a) Az 1852. nov. 29-ki ősiségi, az 1853. mártius 2-ki úrbéri és ezzel rokon pátenseket, végre az 1855. deczember 15-ki telekkönyvi pátenst módosítással az o. b. értekezlet is elfogadta. 1. a köv. §t. 15. §. I. Az országbírói értekezlet. II. Legújabb törvényeink. I. Az 1860. october 20-ki legf. kibocsátvány folytán az országbírói méltósággal felruházott gr. Apponyi György úr ő nmlgának örök hálát kiérdemlő műve maradand az országbírói értekezlet, mely ő nmlgának elnöklete alatt a nmlgu Hétszemélyes tábla biráiból és számos szakavatott bírói és ügyvédi egyénekből összeállítva 1861. január 23-tól 1861. mártius hó 4-ig folytatott tanácskozmányok után polgári magánjogunk anyagi és alaki összeállítását is oly mértékben eszközlé, hogy az ideiglenesen, miglen t. i. az országgyűlés illetékesen nem intézkedend, átalánosan követendő szabályzatul használható leend; a mint ezt az 1861-ki országgyűlés is kimondotta. És miután ezen szabályzat ő Felsége által is helybenhagyatott, és ennek folytán a nmlgu m. kir. kúria 1861. évi szent Jakab hava 23-án tartott vegyes ülésben határozatilag ünnepélyesen kijelentette, „hogy azokat mindaddig, mig az alkotmányos törvényhozás máskép nem rendelkezik, azonnal mindennemű törvényes eljárásaiban állandó zsinórmértékül követendi;" ebbeli határozatról az országbiró úr ő nmlga az ország törvényhatóságait 1861. szent Jakab hava 23-án kelt levelében egyenkint értesité, és a szabályok hivatalos kiadásban megjelent példányai egyikét mindegyiknek megküldé a). Az ország thatóságai az o. birói értekezlet szabályait elfogadván, életbe is léptették: bizonyos napot is tűzvén ki, melytől annak hatálya illető körükben kezdetét veendi b). De a gyakorlat életbeléptetési határnapul 1861. évi jul. 23-át követi. Az anyagi magánjog tekintetében az o. birói értekezlet az 1. §-ban kimondja főelvül: hogy „a magyar polgári magántörvényei;