Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

Bevezetés

4 Mily előnyökkel bir ezen a codificatió terén legújabban jelenke­zett rendszer az előbbiek felett, — arról a hosszadalmas és feladatunk körét túlhaladó párvonalozások mellőzésével leginkább meggyőződhe­tünk, ha a polgári magán-jogéletben létező jogviszonyokat természetűk és tárgyuk szerint sorozzuk és összeállítjuk, a mit megkísérünk a következőkben. A viszonyok a magán polgári életben számtalanok, és közülök csak azokat lehet jogviszonyoknak mondani, melyek közvetlenül vagy közvetve jogokat s kötelességeket alapítanak, melyeket mint ilyeneket a jogélet és törvényhozás szabályozott, és irántuk tüzetesen intézkedett b); a többi majd az emberiségi jó ösztönökre hagyatott c), majd különös közrendtartási szabályok alá vétetett. Minden jogaink, melyekkel polgári magánjogi tekintetben bí­runk , azon jogviszonynak melyben állunk, kifolyásai; de a külön jogviszonyok ismét egy-egy fő jogviszonyra vezethetők vissza, mely­nek körzetébe esnek. E két jogviszony a vagyoni és c s a 1 á d i; és azért a polgári magánjogok két fő kútfeje a vagyoni és családi jog. A birtok-, a tulajdon-, zálog-, szolgalmi jogok mindannyi va­gyoni jogok; a szerződésekből, károkból eredő követelési jogok mind­annyi vagyoni jogok ; csakhogy a követelési jogokat szülő jogviszo­nyok sokféleségük miatt ugy a törvényhozás , mint a tudomány terén különválasztva jelenkeznek, habár azok mind közvetlenül vagy köz­vetve vagyoni jogviszonyainkból folynak és azokra vihetők vissza. A szülői hatalom, gyámsági jog, törvényes öröklés mindannyi a csa­ládjogra, melynek alapja a házassági jogviszony, tartozó és abból eredő jogok. Ezen a 3) alatti codex rendszerére alapított fejtegetés és megál­lapítás folytán az ausztriai codex fő részeire visszatekintve, azon kér­dés merül fel: vájjon az u. n. személy-jog tehát hová tartozik? vagy itt a 3) alatt ismertetett szász codexben hol foglaltatik ? Személyi jog mint olyan, mely csupán személyiségünkből ered­ne, vagy a körül forogna, a polgári magánjogéletben nem létez , mert jogok közvetlenül magából személyiségünkből nem folynak , a szemé­lyiség nem viszony, sem nem jogviszony; már pedig a jogoknak csak jogviszonyok alapjai; minélfogva a személyiségnek mint jogviszony­nak szabályozását a törvényhozás tárgyául fel sem vette. Személyisé­günk, vagyis az, hogy személyek vagyunk: létalapja, eleme minden jogainknak; és nem több, mint a képesség, egyszersmind főkellék jo­gokat szerezni, bírni és gyakorolni. Azon különféle minőségek, me­lyek majd a természetből, majd a polgári törvények positiv rendelé­séből származnak; mint születés, rang, kor, vallás; melyek szerint a személyek különböznek, magukban véve a polgári magánjogban jo-

Next

/
Thumbnails
Contents