Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

Bevezetés

gokat nem alapítanak; azok csak a polgári magánjogokrai befolyás tekintetében érdemelnek figyelmet. És igy ha a franczia és az ausztriai codexnek a személyjogi részében felvett jogviszonyokat, mint a családi-házassági jog , szülők és gyermekek közti jogok, gyámság és gondnokság, kivesszük mint a fennebbiek szerint a családjoghoz tartozókat : a többieket mint oly személyi viszonyokat és állapotokat tekinthetjük , melyek mint a polgári magánjogokra befolyással biró személyi körülmények, állapotok, a személyekrőli általános meghatározások körébe tartoznak, a mint azokat a 3) alatti szász codex is az I. alatti átalános meghatározások közé sorozta. De nem csupán a személyekrőli átalános törvényes meghatározások tartoznak az I. részbe : hanem ezenfelül mindaz , mit a többi részekben, hol már a jogviszonyokról magokról van szó, fejtegetni egy részről késő is lenne, más részrőlnem kevés ismétlésekre és az inkább gyakorlati fogalmaknak elméletiekkeli összezavarására vezetne. Ugyanis ha dologi jogoknál adatnék elő a dolgok különfélesége, azoknak különböző jogi természete, hol már az egyes dologi jogok határoztatnak meg, ez czélra nem vezetne ugy, mint midőn a dolgok, vagyonok, jogi cselekvények, kötések, követelések s teljesítéseknek általános megkülönböztetésök szerinti osztályzata és jogi természete az átalános részben előadatik, és ezáltal mintegy vázlatban előtüntettetik a tér , melyen , és az anyag , mely körül a többi részekben előadott jogviszonyok forognak; igy az átalános meghatározások tudva lévén, az illető helyen csak az azoktól eltérő különös szabályok lesznek megemlitendők d). Az átalános rész a 3) alatt emiitett codexben hat külön szakra oszlik. Az 1. szól a polgári törvényekről, azok erejéről, alkalmazásáról, magyarázatáról, a szokásról, statumokról. A II. szól a személyekről, és két részre szakad, 1) az egyes phisicai, 2) az erkölcsi vagy helyesebben jogi személyekről, testületekről. A phisicai vagyis egyes személyeknél meghatározza a jogképesség kezdetét és megszűntét, a távollétet, a nemet, a kort, rokonságot és vallást, mint mindannyi a jogokra befolyással lévő viszonyokat. Az erkölcsi személyek vagy testületek körül keletkezésök, fenállásuk és megszünésök viszonyait. A III. szól a dolgokról, azoknak jogi tekintetbeni különbségéről, tartozékok, járulékokról, hasznokról, termésről, költségekről és a dolgok értékéről, becséről. A IV. a cselekvényekről, mint a jogok tárgyairól. A cselekvési képességről. Az időről, az időszámítás törvényeiről. A jogügyletekről, azok átalános kellékeiről; a semmiség, érvénytelenség, vagy erőt-