Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
190 szálld járt. Pozsega megyében hold és kaszálló 1296 négyszeg öllel, Szerémben egy hold 2000, kaszálló 1000 négyszeg öl, és Veröczében, kivéve a diakovári járást, hol egy hold szántóföld 1620, kaszálló pedig 1296 négyszeg öl a). Szántóföld hiányát néhol szöllö pótolja, egy holdra két kapás — 550 négyszög öl. — Fél és negyed telkek az arányt megtartják, nyolczadok nincsenek. Hol erdő van, egy része a jobbágyok számára kihasittatott; épületfát is ingyen kaptak. A makkoltatást az ujabb törvény négy hétről nyolczra emelte, a dijat megtartva, a sertések nagyságához mérve 6, 9, 12 krban. Továbbá a jobbágyok sz. Mihálytól sz. Györgyig bort és pálinkát mérhettek, az uraság folyvást egész évben, de az uj törvény a pálinkát kivette. Egész telkes gazda évenkint 4 frtot fizetett, felét sz. György felét sz. Mihálykor; 24 napi igás, vagy 48 napi gyalogmunkát szolgált; azonkivül az uraság 24, vagy 12 kr. fizetése mellett 28, vagy 56 napot Kívánhatott. Házas zsellér 1 frtot fizetett, és 12 napi gyalog szolgálatot tett; házatlan csak 10 napi szolgálatot. A földesúr engedelme mellett tett irtásoktól 3 évi szabadság után gabonától tized járt kévében, vagy egy hold szilvástól, kaszálótól 15 kr. A telekhez nem tartozó szőllötöl hegyvám vagyis akónkiat 1 pint járt. Kilenczedtöl, hosszú fuvartól, kisebb adózásoktól már azelőtt is mentek voltak^ De szabad faizásért fát vágni és hordani tartoztak a közönséges törvény szerint a). aj „Urbárium Slavonicum" 1780-ról 1836: 5. 1836 : 6. 4. 6. §§. 1836: 7, 5. 7. 8. 9. §§. 1840: 7, 1. §. 163. §. Az úrbéri viszonyokból származott perek és az okba ni eljárás 1848-ig. A jobbágyok ellen, és egymásközti minden polgári keresetek, a földesúrnak okozott károk, vagy a földesúrnak a jobbágyok által zserződés vagy törvény rendeleténél fogva folytonosan fizetett, és kétségtelenül fizetendő tartozások iránti kereseteiben maga a földesúr itélt; engedetlen jobbágyait, kik kötelességöket nem teljesítették, a helybeli elöljárók jelenlétében, — azonban testi büntetés nélkül, végrehajtással is szoríthatta, a) Ha a perek azonban földesúr és jobbágy közti úrbéri viszonyból, valamint ha úrbéri kötésekből keletkeztek, ezek az úgynevezett úrbéri útra és az úrbéri uriszékek elébe tartoztak; ily nrbéri uriszékek állottak egy érdektelen elnökből, kinek táblabírónak kellett lenni, két .szintén érdektelen
