Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

191 meghívott törvénytudóból, kik ha még fel nem voltak esketve, a bírói esküt letenni tartoztak ; mindezeket a földesúr választhatta, maga vagy tisztjei elnök vagy közbirák nem lehettek. Megyei alispánok szolgabirák, esküdtek, jegyzők és tiszti ügyészek, valamint fizetéses táblabírák sem elnökként, sem meghívottakként jelen nem lehettek. Azonban jelen kellett a fennebbieken kivül lenni a törvényes bizonyságnak, megyei tiszti ügyésznek és egy a földesúr által, de nem tisztjeiből nevezendő tollvivőnek. A fölebbvitel a megyetörvényszékre és onnét a magyar kir. helytartótanácshoz történt, mindig birtokon belül, b) I. Az úrbéri viszonyból származott u. n. úrbéri per természete a következő volt: A jobbágy földesuránál panaszt tett, és ha panaszának orvoslását 15 nap alatt a földesurnái, vagy annak megbízott tisztjénél nem nyerte: panaszát a megyei fő- vagy alispán, vagy járásbeli szolgabírónál nyújtotta be ; a fő- vagy alispán a panasznak a felek meghallgatásávali megvizsgálását elrendelte, a szolgabíró pedig maga megvizsgálta, és akár egyezség utján elintéztetett, a,kár nem : a legközelebbi megyei közgyűlésre jelentést tett. Egyezség nem, sikerülvén, a megye közönsége uriszék tartására záros határidőt, egyszersmind a panaszló részére pártfogó tiszti ügyvédet, ha ennek még ügyvéde nem volt, rendelt; az úrbéri uriszéken a per megindult, és minden perhalasztó kifogások kizárásával lefolyván, ítélet hozatott, mely indokokkal támogatandó volt. Fölebbvitel mint fenneb megjegyeztük. Ha a kitűzött záros határidő alatt a földesúr úrbéri úriszéket nem tartott, a szolgabíró ebbeli jelentésére a közgyűlés úrbéri úriszéket az uraság költségére alakított, ennek határidőt is kitűzve. — Ha valamely földesúr csekély jövedelme miatt urb. úriszéket tartani nem volt képes, a megye közönsége erről meggyőzdést szerezvén, és azt valónak találván, eljáró úrbéri úriszéket rendelt, s ennek tagjait napidíj s egyéb költségek nélkül ugy nevezte ki, hogy ebből a házi pénztárra és az adózó népre legkisebb teher sem hárulhatott, c) II. Rendbeszedési vagy szabályozási (illetőleg tagosztályi) úrbéri per. E per szintén az úrbéri uriszék előtt kezdetett, közbirtokosságokban a közös úrbéri uriszék előtt. Czélja volt a telkek és legelő összesítése, és a földesúri birtoktóli elkülönítése s ezek folytán az úrbéri illetőségnek, a mennyire eszközölhető, egy vagy több tagbani kiadása. Es a mely határok már igy szabályoztattak, azokra nézve az uj rendbeszedés kizáratott; a hol pedig e felsőbb megvizsgáláson is keresztül vitt birói ittlétnél vagy egyességnél fogva rendbeszedettek ugyau, de összesítés és elkülönzés nél-