Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
187 a) 1836: 6. 2. §. — b) 1840: 7. 2. §. — ej 1836: 6 7. §. - c7; 1836: 7. 1840: 7. - e) 1836: 7. 6. §. — f) 183'>: 7. 9. §. — ,7; 1836: 7. 8. §. — ft; \bU : 6. 8. §. 2. 159. §. Folytatás. 111. T e r ni ék b e li ek. A jobbágyok termékbeli tartozásaik utolsó időben a kilenc z e d b ő 1 állottak. Kilenczed járt az úrbéri, bárki által birt földekben termesztett mindenféle termékekből, kivévén a belső telekben, réteken vagy legelőn, ha ez utóbbi felszántott, termetteket. Kilenczed helyett heted vagy nyolczad szedhető volt, de tized nélkül, vagy csupán tized, a hol ez volt kilenczed helyébe gyakorlat által megállapítva. A megadás módja iránt a földesúr és jobbágyok megegyezhettek de ugy nem, hogy helyette a földből valamely rész kihasittassék. — A lenből és kenderből vagy természetben adatott, vagy helyette egy egész telekből hat font fonás, de csak azon földekből, melyek az úrbéri táblázatban kenderföldekként vannak feljegyezve, a) — A telek utáni illetménybe szántóföldek helyett adott rétekből járt a kilenczed, ugy azon úrbéri szántóföldektől is, melyek a földesúr beegyésével kertté vagy szőlővé változtattak. — Beszedésére nézve köteles volta földesúr, ha az aratás a határban vagy egy dűlőben is bevégeztetett, az elöljáróság bejelentésétől számitandó 3 napok alatt, az ünnepeket sem véve ki, a kilenczedet beszedni, különben a jobbágyok kinn hagyván a kilenczedet, és azt többé ingyen behordani nem tartozván, termékeiket behordhatták. Borból vagy kilenczed, vagy e helyett hegyvám járt, azaz bizonyos állandó adózás, de csak a közönséges és nem az aszuborból ; ezt törvényes mértékkel kellett szedni, és a termesztők, kivévén magok szükségére, kilenczedes szőleikből a szőlőt nem hordhatták. — A szőlőlábaktól, aljaktól járó adózásra nézve 1836 után is az előbbi sz okás fenhagyatott. b) a) 1836: 7. 2. — 1840: 7. 5. §. - b) 1807: 3. 1836: 7. 2. §. 1840: 7. 5. §. 160. §. Az úrbéri kötésekről. Különösen az örökváltásról. I. A jobbágyok földesuraikkal úrbéri kötésekre is léphettek. Ezek kétfélék voltak: Örökösök vagy ideiglenesek. Az örökösök tárgyai voltak az úrbéri tartozások, szolgálatok és adózások, n em pedig királyi adományi uri haszonvételek. A helytartótanács utján a kir. felségnek felügyelési joga mindenkor fentartatott az ily
