Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

188 kötésekre nézve. Az ideiglenes kötések ezeken felül a kir. adományból származott földesúri haszonvételek iránt is köttethettek törvényes bizonyság előtt, és ha bizonyos idő ki nem köttetett, mindkét részről egy évi felmondásnak volt helye. A szerződési bánásmód ott, hol az úrbér valósággal behozva nem volt, fentartatott mindennemű kötésekre nézve. Az évenkinti úrbéri tartozásokról akár örökös, akár ideiglenes kötéseknek mindenkor törvényes bizonyság és tiszti ügyész jelenlétében kellett történni, és azok kötésénél figyelni a munkák s termékek folyó árára, a kereset s életmódra, összehasonlítani kellett az előbbi és a leendő kötési állapotot, ezen összehasonlító oklevél (eombinatorium) a törvényszéknek bemutattatott, és ha ez kényszerítést, ravaszságot vagy ez előbbinél netán terhesebb állapotot látott, a feleket nj egyezésre utasította, különben a kötést helybenhagyta, annak egy példányát a megyei levéltárba eltette, két példányát az illető feleknek kiadta, és az ideiglenes azonnal, bár a kir. helytartótanácshoz felterjesztetett, a legfelsőbb felügyelési jog épen maradásával foganatba jött; az örökös pedig foganatosítása előtt volt felterjesztendő, a) II. Ujabb törvény azt is megengedte, hogy a jobbágyok egyenkint, akár egész községek szabad egyezés utján minden szolgálataikat és adózásaikat (az uri törvényhatóságnak fenmaradásával) örökre megválthatták. A megváltási összeg törvény előtt ugy tekintendő, miut a megváltott telek tekintetett, azért a koronái, egyházi és alapítványi jószágokban a kir. ügyész, a magánosok jószágaiban pedig az illetők a megváltási tőke biztosítására felügyelni kötelesek voltak, az ily kötések szintén a kir, helytartótanácshoz felterjesztendők voltak, a mely észrevételét a megyével legfölebb hat hónap alatt közölte, észrevétel nem történvén: a megyei közgyölésen kihirdettettek és azonnal foganatba vétethettek, b) aj 1836 : 8. — bj 1840 : 7. 9. §. — Gondoskodik ezekről az 1848: 42. 9. §. is. Az 1848 : 9. t. czikk illetőleg az urbériség megszüntetése folytán ezek kérdését az 1853. martius 2-ki cs. nyilt parancs megfejtette, mint alább a 174. §-ban. —L. 175. § t is, különösen az úrbéri örökváltságokért országos alapbői adandó megtérítéseket illetőleg. 161. §. Az u. n. bánsági úrbér (Krassó, Temes és Toront ál megyékben.^) A bánsági úrbér, a) mely Krassó, Temes és Torontál megyékre szól. a közönséges magyarországitól igen sokban eltért. Ugyanis ott a jobbágy telkek kiterjedése állandó, a tartozások