Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

184 sokról. 4) Az urbárium végrehajtásáról szóló bizonyítvány, mely a történt úrbéri igazításról az 1767-ki úrbér folytán terjedelmesen szól, és a viszonyokat felvilágosítja. Mindez pedig hiteles alakban nemcsak az uraságnál, hanem a községnél is fenvan. Azonfelül a vármegye sőt a m. kir. helytartótanács levéltárába is letétetett, mindazon hivatalos iratokkal együtt, melyek az úrbéri regulátiót megelőzték. Az azóta törtónt igazításokat vagy rendszedéseket az azokról szóló oklevelek tanúsítják. (1836 : 10, 6. §.) 156. §. A jobbágyok volt hasznai a telek körül és a telken kivül. A jobbágyok volthasznai majd a telekre, majd a telken kivül egyéb hasznokra vonatkoztak. I. A telek körül: a jobbágy vethetett, ültethetett, a mit akart; de a szántóföldeket rétekké és viszont, kivéve a belső telek pótlására adottakat, nem változtathatta, a) átalában a teleknek a földmivelés általi minden hasznait vehette; egyéb haszonvételek a földesurat illetvén, b) Az 1836-ki törvény megengedte, hogy a jobbágy vagy zsellér a telek és ahhoz tartozó földek használását és a befordított költségét eladhassa. De sem maga a földesúr, sem helybeli közbirtokos, sem a község vevő nem lehetett, és hogy a telkek egy kézre össze ne halmoztassanak, oly helyeken, a hol 40 teleknél több nincsen, egy csak egyet, 80-ig kettőt, 120-ig hármat, ezentúl pedig csak négyet vehetett; kivéve közárverésen vagy ha más vevő nem volt, vagy midőn az apa több fiait külön megjutalmazni kivánta. c)Áz uraság engedelme nélkül az egész telket félre vagy alább eldarabolni vagy a külsőséget a belsőségtől külön eladni nem lehetett; de e tilalmat a legújabb törvény megszüntette, d) Zálogba adni pedig, vagy kicserélni a telekhez tartozó földeket a szerződés megsemmisítése és a rajta fekvő pénz elvesztése alatt tiltatott, ej II. A telken k i v ü 1 i hasznok voltak : 1) A legelő. A közlegelőt már az úrbér megrendelte, f) de az ujabb törvény g) megengedte, a hol csak leketséges. a közlegelő felosztását, nemcsak hogy a jobbíígyi az uraságitól teljesen elválasztassék még az ugarra s tarlóra nézve is : hanem minden jobbágynak legelő illetősége egyéb illetőségénél egy tagban vagy legalább dűlők szerint kihasittassék. ha a földesúr, a közbirtokosok vagy a jobbágyok nagyobb száma ugy kívánná. Megtörténhetik egyezség vagy per utján. És rendszerint a törvény legelő fejében egy egész telekre legalább négy, lefölebb 22 holdat rendel 1200 négyszög ölével számítva; de igen nagy határokon többet is. Plébánosnak és lelkipásztornak egész telki, iskolamesternek és jegyzőnek egy egy fél telki járandóságot ad, kivévén, a hol