Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

185 többet bírnak, a legelő-illeték is a szerint adatik ; végre nyolcz zsellérnek együttvéve annyit, mennyi egy-egy telekre esik. g) 2. Faizás. A földesúr, hol 1836 előtt szokásban volt, tűzi fát a szokott mértékben, épület fát pedig, a hol annyi van, hogy eladásra is jut, de csak a lakóház vagy istálló fedelére tartozott adni. A hol azonban a községnek vagy jobbágyoknak külön telki erdeik vannak, azt az előbbi szokás szerint használhatták, Ti) 3. N á d 1 á s ; a fa hiányát pótolta, és erre nézve is 1836-ban az előbbi szokás fenhagyatott. i) 4) M ak k o 11 a t á s. Ezt a jobbágy tulajdon urától 6 krral olcsóbban nyerte, mint az idegenek, de nem a helység határán kivüli erdőben, sem kereskedés végett; erdei vad gyümölcsöt is szabadon szedhetett. Ti) 5. Pálinkafőzés akónként eladásra is, csak gabonából nem, kivévén, a mi a krumpli élesztésére szükséges l) 6. Boltnyitás-tartás és annak bérbeadása. >») aj ürb. utasitáN II. V. fejezet. — h) III. 30. 7. 8. §. — c) 1836: 4. 6 §. — (l) 1836: 5. 4. §. az engedelemadás joga az 1848. 9. t. cz. alapján a megyét illette. 1871 : 53. 55. §. alább 173 §. — ej 1836: 4. 5. 11. 5. §. — A nem alkalmas és szorgalmas jobbágy elmozdítható volt, ugy az is, ki nagy és a községre nézve veszélyes kicsapongásokban, vagy jobbágyi kötelességeire nézve az uraság kárával ismételve nyakasságban vétkesnek találtatott. 1836 : 4. 12. §. fj Urb. II. 3. és pedig elegendőt, abból szántásig egy darabot tilalom alá venni lehetett, de azon darabon a földesúr marhája is legelhetett. Kereskedésre közlegelö nem járt. A marhák számában a jobbágyot korlátozni, sem a hol elegendő legelő volt, a juhtenyésztést gátolni nem lehetett — qj 1836: 6. 3. §. és 12. 14. %.— hJ 1836: 6. 4. §. — ij u. o. 5. §. — kJ 1836 : 6. 4. §.-'y u. o. 2. §. 1840: 7. 2. §. — mj 183(1: 6. 7. §. A bormérésről alább a 177. §. 157. §. Folytatás. 7. Az i r t v á n y o k r ó 1. A telekhez kapcsolt vagy a jobbágy élelmére szánt irtványokat elszakasztani nem lehetett; a) a többieket pedig az nraság megválthatta, vagy 1) kötés szerint, vagy 2) a törvényesen rajta fekvő pénz lefizetése mellett, vagy 3) megtéritve a reá fordított munkabért birói megvizsgálás, becsű és úrbéri uton lett megállapítás után. b) 1836 óta óta pedig az irtásra írott és jegyzőkönyvbe iktatott földesúri engedély kívántatott, a nélkül az irtó munkabérét vesztette, és a földesúr az ilv engedély nélkül tett irtást használatától kezdve 3 év alatt rövid uton, később úrbéri uton visszavehette. Ellenben, ha a földesúr az irtás bérét az engedélylevélbe be nem irta volna, akkor az irtást csak szabad egyezés utján válthatta meg. e) aj 1836: 5. 3. §. — bj u. o. — ej 1836: 6. 1. §. az erdők kimélése végett az 1807: 21. 8. §. a testi büntetést is rendelt. Bővebben Frank 20 7. §.