Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

Bevezetés

BEVEZETÉS. I. A „jog" és „törvény" szavak különböző j elentősége. A „jog" szó a magyarban épen úgy, mint más nyelvekben különböző értelemben használtatik. így a következő és hasonló mondatokban „jogom van (ezt vagy amazt) tenni," — „ezt tartja, rendeli a bányajog" — „itt van a római jog" — „tudja, érti a jogot" a „jog" szónak különböző jelentősége van. Az első mondatban jelenti a cselekvés szabadságát, vagy is a jogot alanyi értelemben; a másodikban a jog szabályait^ a törvényeket, vagy is a jogot tárgyilag véve; — a harmadikban a jogtudományt rendszeres alakba foglalva, vagy is tárgyilag; a negyedikben a jognak illetőleg a jog szabályainak ismereté, és tudását, vagy is a jogtudományt alanyilag véve a). A „törvény" szó is használtatik majd a tárgyilag vett „jog" szó helyett, és jelenti majd az összes törvényeket, majd egy bizonyos jogintézményt szabályozókat, p. o. csődtörvény, váltótörvény; majd az egyes szabályokat vagyis a törvény egyes rendelését, pontját. Sokszor pedig a biróságot, törvényszéket is jelenti. „Törvénynek" azonban tulaj donképi értelemben a törvényhozó hatalom által kimondott bizonyos jogviszonyban követendő jogszabályt hivjuk. a) A „jog" szó helyett nem régen átalában a latinból vett ,j u s" szót használtuk, noha még most sem ritkaság hallani „jussom van" a helyett „j o g o m v a n". — A „jog" szó értelmében (alanyilag véve) használtatik az „igaz" szó is, innét „igazaink" annyit tesz, mint Jogaink"; igy az 1840.26. 51. §. — De „igazam v an", „mellettem szól az igazság" a cselekvésmódnak a jog szabályaivali megegyezését jelenti. „Igazságos" majd 1