Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

Bevezetés

2 részrehajlatlanságot a bíróban, majd a törvények megtartását a cselekvőben jelenti. „Igazságszolgáltatás" a biró hivatása. „Osztó igazság" az igazságszolgáltatás egyik főszabálya, mely kinek-kinek a magáét megadni rendeli. — Ezen és ezekkel rokon eszmékről bővebb, bár sajátságos fejtegetéseket olvashatni Frank „A. közigazság törvénye Magyarhonban" czimü munkája 2. 3. §§-ban.— A jog és törvény szónak értelmét az illető szövegből, melyben használtatik, a mondottak után könnyen kivehetni. II. K ö z- é s HÍ a g á n j o g. A polgári élet viszonyai, a mennyiben jogviszonyokként jelentkeznek, miután törvény vagy ezzel egyerejü szabályok által meghatározvák, két főtekintet alá esnek: a mint t. i. közvetlenül magára az államra, vagy pedig a polgárok egymásközti viszonyaira vonatkoznak. Az első neműek az állampolgárnak közéletét, a második neműek pedig magán polgári életét irják körül. A polgárnak az állam (haza) irányában állását, ebből folyó jogait, melyek a közügyek elintézésébe befolyás kisebb nagyobb mérvében állnak, az u. n. közjog (j u s p u b 1 i c u m), adja elő. A polgárnak mint magán polgárnak polgártársai irányábani vagyoni vagy családi, szóval magán-jogviszonyai a magán-jog (jus privatum) tárgyait képezik a). aj „Köz" annyit is jelent mint „közös" p. o. közkereseti társaságnál, közszerzeménynél ; „köztörvény" közönséges törvényt; ez értelemben használtatik a váltójog szövegében, sőt az 1840 : 9. 31. §-ban „büntető köztörvény" kifejezés is fordul elő.— De „közjog" elfogadott értelemben annyi mint „jus publicum", ennek ellentéte a „magánjog" „jus privatum". Ili. A magánjog különváló részei. — A polgári m ag á nj o g. Közönséges magánjog, oly értelemben véve, mely a magánjogi viszonyokat átalában és minden tekintetekben magában foglalná, előrehaladtabb törvényhozással biró statusban nem létez. Mindenütt külön választattak bizonyos osztályok azon jogviszonyaik, melyek foglalkozásuk különös természeténél fogva különváló tekintetekre méltattak, így vannak minden statusban a magánjognak különváló , mind anyagi, mind alaki tekintetben külön szabályozott, külön birói hatóságok alá tartozó részei, milyenek az egyházi-, hadi-, bánya-, váltó- s kereskedelmi és hasonló jogok, (törvények) a közönséges magán polgári jog mellett. És noha nem tagadhatni, hogy az ily különváló jogviszonyoknak még magukon e viszonyokon kivül is hatásuk van, p. o. a pap, katona, bányász, kereskedő , nemcsak ebbeli minősége, hanem a különben közönséges polgári jogviszonyok némelyike tekinte-