Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
159 e) Dec. 7. de act. Fisci R. — f) Dec. 1. de aestim. fennebb 127. §. — Bővebben az előszámlált keresetek és perekről Frank 490—507. — ff) Pátens 1. 4. 26. Értek. 3. 20. §. — V. ö. többször idézett munkám 15. és köv. §§-ait. 135. § II. Az örökvallás. Fogalma, hol történt? és hányféle volt? *I. Fekvő nemesi birtoknak örök ároni ünnepélyes eladása örök vallásnak (fassio perennalis) neveztetett a). II. Örökvallásokat lehetett tenni a magy. kir. ndv. kancellárián, vagy hiteles káptalanok és konventek, vagy végre az ország rendes birái, és azok itélőmesterei előtt b). Kir. táblai hites jegyző előtt nem cj, de igen is káptalan vagy konvent két kiküldött tagja előtt, kik aztán a meghallgatott örökvallást hivatalos hitük alatt bejelentették d). Szükséges volt, hogy a személyesen megjelent felek, vagy törvényes meghatalmazással ellátott képviselőik által élőszóval tétetett légyen e), azért ha a szerződést irva magukkal hozták, azt előttük fel kellett olvasni, sőt a szükséghez képest meg is magyarázni, különben érvénytelenné válhatott f). A megtörtént vallás jegyzőkönyvben iktattatván, a levéltárban fentartatott, és a felek erről örökvallási oklevelet nyertek hiteles pecsét alatt g). Magán pecsét alatti örökvallás vagyis eladás törvényeink szerint zálognak tekintetett h), és bár maga az eladó nem, de örökösei a jószágot mint zálogot visszavehették, a mennyiben a jószág ősi volt i). III. Az örökvallás oknélküli, szükséges, vagy okszerű volt. Oknélkül, ha semmi ok fen nem forgott, csupa pazarlásból, vagy könyelműségböl történt Jc). Szükséges, mely az ellenség kezeibőli kiváltás, vagy hatalmaskodási esetekben fejváltság miatt tétetett. Okszerű: ha az eladó az eladást uj hasznos jószágok szerzésére, vagy a család valódi hasznára tette l). Továbbá vagy be volt foglalva e záradék: „semmi jogot vagy tulajdont magának fen nem tartván, vagy nem; ha be volt: akkor a felvalló vagy törvényes örököseinek fenmaradt a joguk a vevő kihaltával a javakat ismét visszavenni; ugyan azért ez inkább örökös beírásnak tekintetett m). Sőt a fel vallás a kir. ügyészt mindaddig, mig adományi örökös létezett, nem érdekelvén, ha a vevő hűtlenségbe esett, a javak nem a kir. ügyészre, hanem az eladóra, illetőleg annak örököseire szállottak n). Figyelmet érdemel az örökvalló személyét tekintve, kiskorú volt-e o)? nem volt-e a jószág p. o. családi hitbizottmány? elégtétetett-e az előintési kötelességnek, vagy figyelembe vétetett-e a megkinálás p)?
