Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

140 112. §. Folytatás. F) Az erdők pusztítása iránt. A mennyiben a törvény még a magánosok külön birtokaiban is a közjó tekintetéből az erdőrendet fentartani és a pusztításokat gátolni igyekszik, már a megyékben is különös erdöíelügyelőket rendel kine­veztetni ; és ha pazarlást vagy a közbirtokosok közt fenforgó villongás miatt pusztítást tapasztal, tiszti ügyészi kereset terhe alatt megtiltja az erdő pusztitásit; mi nem használván, az erdőt bírói zár alá vétetni rendeli, és a ki azt megtöri, 200 forintban, károk és költ­ségekkel együtt, hová a tiszti ügyész fáradsági dija is tartozik, elma­rasztaltatik a). a) 1791: 57. 1807: 21. 1—8. §. A megye az erdőt megvizsgáltatja, ha szükség zár alá veszi, vágási tervet állapit meg, gondviselőt rendel, ez kezeli a vágatást és kiosztást, ha az arányositás már megtörtént; ha nem, akkor a levágott fát eladja, árát zár alá veszi, a közbirtokosok annyi fát kaphatnak, mennyire szükségük van, akár készpénzért, akár jövőre betudásul. Ha kihágás történt, illetőleg zártörés, a megye a tiszti ügyészi keresetet megrendeli és azután a fennebbi büntetést kimondja. A zár mindaddig tart, mig oka meg­szűnvén, a megye által fel nem oldatik. — A községek az erdők fentartását biztosító kezelési módról szabályrendelet által kötelesek gondoskodni. 1871. 18. 109. §. fen. 54. §. 113. §. Folytatás. G) Határperek. Rövidleges határper. Felperes : a megsértett határu föld birtokosa. Alperes : a határos szomszéd ; alperesek ugy, mint fel­peresek többen is lehetnek. Biró: az egyes hiró, mivel az eljárás som­más a). A kereset alapjai: 1635: 20. 1802 : 23. A biró feleket a hely­színére megidézi, meghallgatja, és bár valamelyik meg sem jelent, a villongásokat azonnal felállított ideiglenes határjelekkel, a régi fenn­lévőket azonban sértetlenül hagyva megszünteti. Fenmarad a felebb­vitel rendes utja b). A birót eljárásában gátolni nem szabad; ily eset­ben az eljáró biró jelentésére hatalomkar rendeltetik, azonfelül a gátló tiszti ügyészi és a háborgatott fél hatalmaskodási kereset alá eshetik. aj Mivel a polg. törvkez. rendt. 93. §. i) pontja szerint mindennemű ha tárjárási és mesgyeigazitási keresetek a sommás eljárás tárgyai, s egyes birák elé (u. o. 92. §.) tartoznak. — Előbb ugyanazon megyében az alispán, két törv. hatóság közt a nádor volt; 1802: 23. 4. §. Az o. birói értekezlet ez esetben biróküldést rendel. 40. 42. §. és ennek lesz helye a jövőben is, ha a kérdés egyes biró hatáskörén túl esik. — b) Előbb birtokon kivül; a Polg. tvkez. rendt. 287. §. értelmében azonban birtokon belől. — c) 1802: 23. 3. §. — Határpert használatból, melynek bírósága ugyanaz volt régente mint a rövid­legesé, s melyben legalább egy éves kizáró békés birtokot kellett oklevelekkel, vagy a helyszínén, a kétes földön meghiteltetett tanukkal igazolni, és ha mindkét fél egyenlőn bizonyított, a kétes földtér megfeleztetett, s a felébb-

Next

/
Thumbnails
Contents