Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

141 vitelnek csak birtokon kivül volt helye : az ősiségi pátens értelmében ausztr. polg. tvkönyv. életbeléptétől számítandó 1 év alatt, és csak akkor lehetett megkezdeni, ha az előbbi birtoklás megszűntétől az ausztr. ptvkv hatályba léptéig 32 év el nem telt, a nélkül, hogy a birtokos ellen formaszerű per indíttatott volna. — 1852. nov. 29. pátens 17. 26. §., o. b. értekez. 20. §. E perekről bővebben Frank 521. §. — A jogbóli határper pedig az ősiségi pátens 26. §-a értelmében többé meg nem indíthat ), sem a mennyiben azt a pátens végítélettel befejezve nem találta: többé nem folytatható. — A jogbóli határpert az indította, ki a használatbóli perben egészen vagy részben vesztett: és régi kiváltságon alapuló használatot tudott igazolni, az I. 13. 30. 84. alapján ; tárgya az elszakasztott rész, Dec. 2. metál, ex jure. A bizonyítás térképpel, mely az eljár') királyi táblai előadó által a helyszínén hitelesíttetett; érvényes használattal erősített kiváltsággal történt L. Ü9C. 1. 3. metál, ex usu. I. Szelet. A nemesi javakról. 114. §. Előleges megjegyzések. A nemesi javak örökbirtok jogát (a mennyiben azt a sz. korona visszaháromlási jogának fentartásával ilyennek mondani lehetett), csak kir. adomány utján lehetett megszerezni; minden más úgynevezett czimen, módon szerzett nemesi birtok csak ideiglenes, vagyis addig tartó volt, míglen abbarj a szent korona visszaháromlás joga fel nem éledt. Szólunk tehát először is a kir. adományról, mint örökbirtokjogról, azután az időleges birtokjogról, milyent az örökvallás, csere, érdemdijazás és peralku szült. Végre a nemesi zálogról, mint a birtoknak honi törvényeink szerint egy külön neméről. 115. §. A kir. adományról. A kir. adomány rendszere átalában. A kir. adomány rendszere, mint a magyar magán- és közjogra egyenlőn fontos jogi intézmény fenállott a legújabb időkig; mert az 1844: 4. t. cz. a nemesi javaknak csak birtokképességére hatott; az 1848: 15. pedig csupán az ősiségét törölte el elvileg, a kir. adományi javakról azonban említést nem tett. Az 1852. nov. 29-ki cs. nyilt parancs azonban kimondá: „hogy a kir. és nádori adományozásoknak az ezelőtti magyar államjog szerint létezett rendszere hatályon kivül léptetendő, és ezen rendszerből az adománylevél szerinti örökösök hiánya, s az eddigi törvényekben ki-