Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
127 birtokos vagy már a megszerzett dolog természetéből, vagy annak csekély árából, vagy elődének ismert személyes sajátságaiból üzletéből, vagy más viszonyaiból annak birtoka jóhiszeműsége ellen alapos gyanút meríthetett volna, mint rosz hiszemü birtokos a dolgot a tulajdonosnak átengedni tartozik. — Ezek az életre tanulságos §§-ok. — dj Ingatlanoknál, a mint azok a telekkönyvben jelentkeznek; különben, ha nem telekkönyvezvék, szomszédjaival, határaival, kiterjedésével. — ej P. o. ha értékpapirosokon átruházások, nevek és hasonló jelek, megjegyzések jelentkeznek. De bizonyos névre szóló, és e név forgatmányával ellátott értékpapírok jóhiszemű vevője ellen még a forgatmány hamissága esetében sincs helye tulajdoni keresetnek, hacsak a papírokra vonatkozó alapszabályok az átruházásra nézve mást nem tartalmaznak. Htszem. tábl. 23592. 1867. — fj Olykép, hogy az az elévülésre nézve is elégséges lenne. Ha a tulajdonképi kereset feletti határozás büntető törvényszék alá tartozó tények be vagy nem bizonyitásától függ, az érdemleges ka/tározás a bűnvádi eljárás befejeztéig felfüggesztendő. Hszem. tábl. 6235. 18G7. — aj Lásd Stubenrauch magyarázatát az ausztr. köz. ptkv. 372—374. §§-hoz. — hj U. o. a 375. §-hoz. — L. fennebb a 84. §-t. 109. §. B) 1. A vizek és csatornák szabályozása körüli keresetek és eljárás. 0) Gát rendőrség. I. Az 1840: 10. t. cz. intézkedéseiből indulva a), ha egyesek vagy községek által az imént emlitett törvényt megelőzőleg készült munkálatok által b), a vizek természetes lefolyásának gátlása miatt panasz tétetik; az illető megye, városi vagy kerületi tanács a helyszínére küldöttséget rendel, melyhez a tiszti földmérnökön és vizépitő mestereken kivül a félek is alkalmazhatnak maguk részéről vizi építőmestereket; a küldöttség mindnyáját kihallgatván, és ha szükséges, rajzokat és egyéb terveket is készíttetvén, figyelve (az 1715: 14. t. czikk értelmében) arra is, vájjon lehetne-e, és mikép a viz lefolyását gátló mesterséges építményt ugy megigazítani, hogy azáltal a víznek szabad folyás nyittatván, a szomszéd birtokos kára megelőztessék: mindezekről véleményes tudósítását a közelebbi közgyűlésre beadja; az illető törvényhatóság határozand, és pedig ha a gátat vagy akármily épitvényt c) oly módon megigazíthatni, hogy a szomszéd birtokosok kára mellőztessék, és ezen javaslatot a viz szabad lefolyását gátló tulajdonos elfogadja: ez azt egy esztendő alatt végbevinni köteleztetik ; a végzéstől fogva eredendő károsításokért minden esetre jót állani tartozván, ha pedig azt egy év alatt véghez nem vinné, vagy ha az igazítása az építménynek akként, liogy azáltal a szomszéd birtokosok kára elhárittatnék, a szakértői vélemény szerint nem lehető: ezen esetekben az illető törvényhatóság a viz lefolyásának szabad utat nyittatni rendel d). Ha ebbeli végzéssel valamelyik birtokos meg nem elégednék, a törvény re des útjára hivatkozhatik, és ez neki a végzés végre-