Ormódi Bertalan: Pecsovics-világ Magyarországon : Történeti rajz a jelenkorból (1868)

- 62 — semmim e világon; semmi kutforrásom, semmi kilátásom, semmi támaszom! Vedd ehez a benső meghasonlást, a lélekemésztő gondokat, az örök nyugtalanságot, a folytonos üldöztetést, keseritést és gyanúsítást, ugy fogalmat szerezhetsz magadnak egy magyar ellenzéki iró életéről. Oh mennyire irigylem én a szerény, boldog, nyugodt életű kézműveseket'! Te még fiatal vagy édes barátom s szabadon rendelkezhetsz jövó'ddel. Menj állj be tanoncznak, valamely becsületes czizmadia mesterhez, ha minden más ut el van zárva előtted. De előtted még mostan az egész világ nyitva áll. Lehetsz tengerész, kalmár, földmivelő, mérnök; szőval minden a mi akarsz. Válassz magadnak pályát, tetszésed szerint ; csak egytől iszonyodj — az irodalomtól. Benned van lelkesedés, hazaszeretet s talán tehetség is, tehát okvetlenül éhen fogsz veszni, ha el nem romiasz a mostani bűzhödt irodalmi légkörben. De elég volt erről. E tárgy szerfölött felizgat. Most ismered nézetemet, meggyőződésemet, tanácsomat. Legjobb lesz, ha egyelőre elválunk egymástól. Menj lakásodra édes öcsém s fontold meg jól e tárgyat. Gondolkozzál fölötte hosszan, kimerítően s három nap múlva jer el ismét és tudasd velem határozatodat. Szendrey felállott s én lassan, levertten követtem példáját. Szerettem volna ugyan még egyet mást felhozni állításai ellenében de látván, hogy öt e discusio már is szerfölött felizgatta, czélszerübbnek Ítéltem tanácsát követni s a még ádázabb kitöréssel fenyegető fergeteg elől visszavonulni. Követtem Szendrey tanácsát. Számot vetettem magammal, komoly fontolóra vettem az ügyet. Átláttam, hogy sok tekintetben igaza van; a kor-