Ormódi Bertalan: Pecsovics-világ Magyarországon : Történeti rajz a jelenkorból (1868)

— 63 mányon levő pártnak sikertilt a legkülönnemücbb elemeket belevonni érdekébe. S valóban mért volna oka bármily gyűlöletes rendszabálytól visszariadni egy kormánynak, melynek oly törvényhozó testület áll rendelkezésére, mint a miénk, mely részben miniszteri tanácsosokból s 2/4 részben olyanokkal áll, kik miniszteri tanácsosokká akarnak lenni ? Aztán nem szegödött-e zsoldjába a magyar napi sajtó 99. századrésze? Tekintsetek körül váljon találtok-e valahol szolgaiabb és szabadságellenesebb hírlapirodalmat a miénknél ? Hasonlítsátok egybe a „Pesti Napló"t „Függetlenét „Hazánk"at a chinai kormánylapokkal s megfogtok győződni, hogy ez idő szerént nagyobb kinézerek vagyunk a Chinaiaknál. A közromlásnak e látványa mélyen elszomorított de azért egész szívemből tiltakoztam Amadé azon állítása ellen, hogy a magyar nép szivéből kihalt a nemzeti öntudat. Nem halt ki az, csak álomba ringatták. Meg fogom kisérteni, váljon elég erős-e hangom, felébreszteni alvó önérzetét! Mi nem fogunk oly egyedül állani ezen igazságos és szent harcban, mint Amadé Franciaországban. Mert a kormány megfoghatatlan ügyetlenségében leginkább járul hozzá, hogy maga ellen zúditsa a közérzületet. Vagy lehet-e a tehetetlenségnek s a végleges szellemi banquroutenak kiáltóbb tanújelét adni, mint az, hogy már is kénytelenek a visszatért s hozzájuk csatlakozott forradalmi tábornokok segélyét igénybe venni arra nézve, hogy kisértsék meg hirnevök és népszerűségük kockáztatása mellett, kiirtani a nép szivéből