Ormódi Bertalan: Pecsovics-világ Magyarországon : Történeti rajz a jelenkorból (1868)

— 42 — — A ki Komáromot ismeri, még ha nem is szakképzett katona, első pillanatra látnia kell, hogy e vár majdnem bevehetetlen, és azok kik Komárom vártérképének birtokában vannak, meggyőződhetnek róla, hogy ez ngyvan: Komáromot a természet maga védi és a vár erődités mindent elkövetett, hogy e helyet még jobban megerősítse. Azonkívül rendelkezésünkre állott egy majdnem 30,000 emberből álló jol iskolázott várőrség, körülbelül 400 ágyú, puskaporban bővelkedtünk és élelemmel több mint egy évre voltunk ellátva. Utóbbi két évre is elég volna, ha Klapka, Ujházy és az én tanácsomra hallgat és minden fegyvert nem fogható embert a városból az ostrom alatt kirendel. Rendkivüli esetekben rendkivüli eszközökhöz is kell nyúlni s miután az emberek minden ingó vagyonukat magukkal vihették volna, és a városon kivül még az ellenségtől sem volt mitől tartaniok: Komáromá végtelenig tarthatta volna magát, tekintetbe vévén azt is, hogy egy 30,000 főből álló sereg kirohanásokat tehet a várba zsákmányt hozhat," sőt ujonczokkal is szaporodhatik, ugy hogy egy guerilla harcz ily biztos visszavonulási hely mellett, mint Komárom igen lehetséges lett volna. Komárom akkor Magyarország volt és e vár bukásával buknia kellett Magyarországnak is, sőt Komárom megmenthette volna az országot, ha parancsnoka egy Dobó egy Zrinyi vagy legalább is egy Guyon lett volna. Klapka azonban, kit a világ hőssé emelt, mert oly eapitulatiót eszközölt mely által az ön és az őrség életét megmenté hasonlita egy atyjához ki vén leányát az első jöttmentnek nyakába dobja. Komáromban két párt alakult egyik a várat át akarta adni az osztrákoknak, a másik ellenezte azt, az előbbiek közt voltak még olyanok is kik a várat ke-