Ormódi Bertalan: Pecsovics naptár 1868-ra (1867)

— 69 — oldala fekélyes, nyavalyás, s mindenfelől halálos betegsé­gek, kórságok ós veszedelmek fenyegetik. ' Ennélfogva legokosabb, ha lefekszik, jó betakaród­zik s aluszik. Nem szabad egy mozdulatot sem tennie, egy hangot sem adnia magától. Mert jaj a muszka! jaj a szerb! jaj az oláh!! jaj a tót! jaj a német! Mihelyt mozdul, azonnal lenyelik, felemésztik egy villásreggelire, még csak hirmondónak sem hagynak egy szál magyar embert. Azért pszt; halotti csend az istenért! Mert itt is mu­mus, amott is mumus; a ki egyet moczczan, mindjárt elviszi. Édes Pecsovics ur! nekem ezek a doktorok nem tet­szenek; egyenesen kijelentem kigyelmednek, hogy nekem ehez a kúrához nincsen semmi bizalmam. Mindjárt megmondom hogy miért? Yolt nekem egy henye szomszédom, kinek kiváló jó étvágyán kivül nem volt semmi feljegyzésre méltó tu­lajdona. Egyszer azonban, minthogy a jámbor semmit sem dolgozott, még csak nem is mozgott, a jóétvágy ki­maradt. Szomszéd uram most orvosokhoz folyamodott, kik rögtön ágyba fektették s megitattak vele egy fél patika ;mediczinát. Ettől aztán igazán beteg lett, s rövid idő alatt bizo­nyosan a másvilágra expediálják, ha szerencsére egy józan i.eszü fiatal orvos nem vetődik hozzá, ki azonnal felismerte a betegség valódi okát.

Next

/
Thumbnails
Contents