Ormódi Bertalan: Pecsovics naptár 1868-ra (1867)

— Ön valóban nagy beteg — mond a fiatal orvos — 8 én csak egy módot ismerek megmentésére. — Én minden áldozatra kész vagyok, jtfri ; — A szer, melyet ajánlok, nagyon egyszerű: egy jó bögre szegedi halászlé. — Halászlé!? — Igen; szegedi halászlé. — Feleségem is nagyon jót tud készíteni. — Szegeden kell készíteni; máskép nem használ. * — Azonnal megrendelek egy bögrével. — így nem jó lesz. Főfeltétel, hogy a helyszínén, Szegeden kell elköltenie. — De hiszen nem utazhatom most Szegedre. Alig birok mozdulni; jaj, mindjárt odavagyok! — Akkor mondjon le minden reményről. Más mentség nincsen számára. —• Nem bánom; tehát elindulok a legközelebbi vonattal. — Semmi vonat. Gyalog kell mennie. A beteg rémülten rogyott vissza ágyába. De nagy bizalma levén ez orvoshoz, végre belenyugodott a vett tanácsba. Nagy nehezen felkelt ágyából, felöltözködött s azonnal útnak indult. — Megjegyzem még, — szólt végül az orvos,— hogy útközben nem szabad sem ennie, sem pihennie. A dolog Kecskeméten adta elő magát. Betegünk estve 10 órakor nagy fáradtan őrt be Szegedre s az első vendéglőben, mely útjába akadt, jó étvágygyal költötte el a megrendelt halászlét. Aztán lefeküdt s oly édesdeden aludt másnap 10 óráig,mint soha ezelőtt.