Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 61 — midó'n részt vészen: örül, hogy jótéteményezhet, s azért bocsánata bizonyos. S ha bocsánata biztositva van számomra, úgy sorsom méltánylása mellett reménylem, só't kérem, hogy a mily nemes érzettel ajánlá segélyét, ép úgy sziveskedjék mostani lépésemnek becslését is megadni. •— Reménylem, hogy Genfben, és ha ott nem, -— Párisban mindenesetre vannak biztos kereskedők, kik idevaló, szintén biztos new-yorki házakkal összeköttetésben léteznek, kik által biztosan kiadatik. Kegyes barátném! ha On parancsolt volna, én bizonyára engedelmeskedem vala; már most én kérem s ha ezt teszem, meg ne tagadja tőlem, hogy arra figyelmeztessem: mikép szép rajtam segiteni, de úgy segitsen, hogy mások se rövidüljenek meg adakozásában. Sürget a pósta, azért most csak azzal végzem: az Isten áldja meg és szerencséltesse minden ügyében s adja, hogy gyermekei szüleik jellemét és szivét birják, s hogy Kegyed ezek gyarapodásában vesztett örömeiért kárpótlást lelhessen. Szives köszöntésemet a grófné testvérének, Almásiéknak és többi ott levő hazánkfiainak. Ha még szabad valamire kérnem, az lenne: ha kegyeskedik egyszer irni, sziveskedjék tudatni velem, mi sorsuk van Törökországban Karacsaynak, Gzecznek s Klapkának? Legmélyebb tisztelő hódolattal stb. M. L. Vukovics Sebőhoz. Scotch-Plains, New-Jersey, 1854. Május 6-dikán. Igen tisztelt barátom! — Köszönöm, igen köszönöm április 6-diki szives leveledet, melyet Jones ur átküldött