Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 42 Kossuthnak még találkoznak barátai az abolitionisták között. — Vetter elbeszélte, hogy mikép állunk; azóta a magyar lap megbukott s egy universális democratorepublikánus egylet állott össze, minden nemzetiséget bennfoglaló, mely szintén a török részre verbuvál; mennyiben fog sikerülni? nem tudom. — Az én ármádiám 120 emberből áll, mely pénzt vár, hogy menjen; reménylem, hogy levelemet a londoni török követséghez beadtad. Tudom, hogy mi síikére sem lesz, de mint demonstratió jó. Mióta paraszt emberré lettem, azóta keveset olvasok, — e helyett dologhoz szoktatom magamat, — és igen kevés emigránst látok, hála Istennek. Hát Beöthy hol van? megjött-e már? Te magad mit csinálsz, jövó're mit szándékozol? Ezek azok, mikről tudósításodat várom. — Részemről nem mondhatok mást, mint hogy mondd meg a franciáknak, mikép húzzák ki minél elébb a nyertes sorsjegyet számomra; egy ily mennykő nem lenne rosz. — Már most Isten veled, köszöntsd honfitársainkat, légy szerencsés és boldog s tartsd meg barátságodat tisztelő barátodnak. Mészáros Lázár. Mészáros Antalhoz. Scotch-Plains, (New-Jersey-State.) 1853. Dec. 25-dikén. Kedves barátom! — Három havi futkározás, keresgélés és nézés után valahára találtam hont, és 75 holdas tótból 2333/100 amerikai holdas yankee lettem, és két levelem után, — melyekre feleletet ugyan nem kaptam, — a harmadikát köszöntésemmel, üdvözletemmel együtt házamból irom. — A föld sem bánáti, sem tiszai, de termő agyagos homok, mely kerti vetemény re, fatenyésztésre,