Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 18 — mivel később kaptam Vetter levelét, mintsem kellé, azért búcsúzó levelére nem felelhettem s így tó'led várom, hogy megírjad, elment-e, nem ment-e, vagy hol ubiciroz? Nem ugrik ki szived ezen — mesterszóra? Szabad irta, hogy vadászol; szerencsés ember te, ki vadászhatol és bakot nem lősz. Mi itt csak tengődünk s madarászhatunk sármányokra; a franciák néhanéha búvár-kacsákat is lőnek, de nem agyon! — Hát a könyved látott-e napvilágot? Miután Görgey é angolul megjelent, szorítsd, hogy jelenjék meg a tied is. — Isten veled s velünk; gyarapodjál abban, a mid nincs s hajolj tisztelő barátodhoz. — M. L. Szutsics Amália kisasszonyhoz. Jersey, St. Héliers, 1852. Dec. 7-dikén. Kedves Maly! Tehát nem értesz egyet colonisatiói tervemmel? Igazad van, én sem vagyok abba valami nagyon szerelmes s az mindazáltal a te terveddel meglehetőssel! egyenlő értékű. Nem akarom mondani, Isten őrizzen, hogy az enyim jobb, de azt megengeded, mikép kivihetőbb, s pedig a legnyomorultabb oknál fogva, minthogy a te terved oly pénztőkét igényel, melylyel nem birok; igényel továbbá tanult segédeket, közbizodalmat s tanítványokat, kiket ugyan kereshetünk, de nehezen találunk fel, s végre mert magának a directornak jól, igen jól kell tudnia a nyelvet, mit ezen sorok Írójának elébb meg kellene tanulnia, ha nem volna oly vén fickó.1) *) E pontban unokahugának azon tevrére vonatkozik, melyben ez javasolta neki, hogyha átköltözik Amerikába, alapitson ott fineveldét,