Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 76 — a nemzet kívánságának is meg fog felelni. Hanem mikor kimondotta azt, hogy magyar legyen a katona, akkor időt is adjon, hogy az lehessen is magyar; és a lehetősé­get is megengedje az által, hogy a mi papiroson áll, az életben is magyar lehessen. Parancsoljon a törvényhozás, és mindenkinek hódolni kell, hódolni fogok én is a tör­vényhozásnak. (Éljen!) Hanem ha azt parancsolja, hogy én rögtönözzek valamit, azt én, mint katona, ki 35 évig húzom ezen igát, s a kivihetőséget valamivel jobban birom megítélni, nem tehetem, noha a magyar született katona, és kész katona, s mindenki közülünk vezérnek van te­remtve, vagy legalább lehet belőle; — mert ha a rómaiak egy Cinciimatusból birtak consult teremteni, s ő megtette kötelességét, megmentette a hazát, — gondolom, a tisztelt háznak sok vezérei vannak, csakhogy nem tudjuk őket kivenni. Sokkal szerényebb ember vagyok, mintsem hogy én ez által azt akarnám mondani, mintha csak én volnék egyetlenegy, ki talán vezérségre volna alkalmatos. Koránt­sem! Mert azon haza, mely egy személynek életétől függ, bizony igen szerencsétlen haza volna. Hanem ha magyar szabadságot alkottak, melynek működését körülirtak, és melynek kötelessége törvényszabta uton működni, és ha a minisztereket felelősekké tették, akkor azt is meg­adták nekik, hogy mindent önmeggyőződésök szerint cse­lekedhessenek, hanem jól cselekedjenek, mert ha roszul cselekszenek, ugy sincs haszon benne. Én mindenre reá­állok, mi a hazát mostani bonyolódott körülményeiben nem kockáztatja. Többször jelentettem ki, miszerint vi­lágos titok az, mivel vagyunk körülvéve, s milyen rokon­szenvvel birunk. Kerüljünk, mint a tengerészek mondják, mind a 32 szélrózsa szerint, mindenhol találunk olyan rokonszenvet, melyet talán nem akarunk rokonszenvnek elismerni. Tehát akármilyen erő van, kötelességünk azt elismerni és hasznunkra forditani. Azt mondani lehet,

Next

/
Thumbnails
Contents