Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 136 — áldjon meg az, a ki megáldhat; én csak köszönhetem megemlékezésedet, köszöntlek szivem legmélyéből s a leg­jobbat kívánom. — Örvendek továbbá, hogy családodat illetőleg borura derű következett s hogy azokban, kikben élsz s kiket szeretsz, megvigasztaltattál; maradjon is ez igy s folytatódjék vigaszod s ha lehet, érje el az elé­gültséget, legalább magán viszonyaidban, mert a nyilvá­nosokban sok víznek kell lefolynia a szőke Dunán, mig a ködös és felhős politikai láthatáron keresztül csak á legkisebb nyilás is fog látszani. — Ez baj ránk öreges fickókra nézve, — rád kevésbbé mint rám nézve, — s igy törődjünk nekie a római animál invincibile erényé­nek, a türelemnek, s mondjuk: „sta Bog da" ; majd eljön, ha jönni kell, — ha nem, hát ott maradunk, a hol vagyunk. S igy a füstbe ment légberöpitésről *) mit szóljak mást, mint azt, hogy ha nem is érte célját a megtörténni kellett esemény, de megtette hatását s mert a készülék uj és tudományosan intézett volt, azért nemcsak szemet szúrt, de szúr még mindegyre. A politikus agyafúrtság volt az, mely ez eseményt előidézte; a politikus agya­fúrtság az, mely az oktalan intézményeket a népre tuk­málta, s ezek, ha Chateaubriandnak igaza volt, vagyis inkább lenne, hogy „a jenicserek (janicsárok) általi ural­kodás ideje lejárt", — még meghozza a magáét s elébb nyilik ki valami, mintsem hihetnők. Az amerikaiak azt mondják: „The sauce for the goose is a sauce for the gaudet too." Te neked nem volt az a szerencséd vagy szerencsét­lenséged mindenféle kormány neme alatt élni; te csak felét ismered, mert tökéletes despotiában s úgynevezett normális köztársaságban nem éltél, de én mindezeken keresztül futottam s az utóbbit futom még most is s azért l) Orsini merénylete III. Napóleon ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents