Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 129 — igazságot sokszor a majoritásoknál kell keresni. Másrészt azt sem tudhatjuk, vájjon oda fönn azt fogják-e igaznak és jogosnak tekinteni, a mit ide lenn a püspökök ilyenül nyilatkoztatnak ki; s végre, mert az érteni nem akarók philiszterekké teszik magukat: kedvükért mindenki philiszterré legyen, az is, kit a gondviselés másnemű idegek és rostokkal látott el s ki tollait nem tudja ugy változtatni, mint a Talleyrand-kappanok? M. L. Ludvigh Jánoshoz. Flushing, Long-Island, 1857. Nov. 6-dikán. Kedves barátom! — Utolsóelőtti kedves leveledre ép oly időszakban kellett volna köszönetemet kifejeznem, midőn kába-kórban kezdettem szenvedni. Azóta féligmeddig magamhoz jovék, de agy velőm élei műszere nem ugrál s nem ugráltat még úgy, a mint kivánnám, de „magna virtute sum" s nem hagyom magamat legyőzni, Horatiussal tartván: Durum, sed levius fit patientia, " Quid-quid corrigere est nefas. Szeptember 10-diki leveledet nem köszönöm meg, mivel baráti hajlamod nyilatkozatáért nagyobb köszönetet kellene mondanom, mintsem birok sat. Mindig gyenge emlékező tehetségem lévén, ez most fejbajom miatt még gyengébb, s azért köszönd meg most Leutsch ismeretlen, vagy általam elfeledett barátomnak szives megemlékezését; ha irsz valamikor, emlékeztess reá röviden, hogy ki ő s mi volt? Innét is mentek néhányan haza s talán ex Diis minorum gentium több is menne, ha az osztrák az útipénzt megküldené nekik. 9