Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 111 — helyre, hol L a c a n a 1-ról van szó, s az ö felelete egyszersmind az enyim is. Ez azonban ne gátolja, hogy egymást szeressük, mit gyakoribb irás által tanusithatsz, stb. M. L. Ludvigh Jánoshoz. New-York, 1857. Febr. 1-sején. Tisztelt barátom! — Legszivesebb köszönettel vett barátságos leveledre a nagyvárosból felelek, hol a család, melynél preceptoroskodom, betegségek miatt tartózkodik s a honnét jövó' héten megyünk falusi lakásunkra. — — — Mi történt Olasz- és Magyarhonban? tudom a „Pesti Naplóból," melyet eddig tartottam, de drágasága miatt fölhagytam vele s most a „Magyar Néplapot" járatom.1) — (Jun. 17-dikén.) Igen köszönöm május 11-dikei szives leveledet, s bár semmi oly újságot sem közöltél, mit az itteni hirlapok nagyában ne adtak volna, de már maga, rólam való megemlékezésed is mindig kedves. Az amnesztiát illetőleg: mitsem vártam tó'le, mitsem reménylettem, következőleg miben sem csalódtam s igy előleges örömmámorból nem kellett kijózanodnom. — A katonák ki vannak zárva az amnesztiából s hányan vannak honunkban, kik némileg ne lettek volna azok? Most nem marad más hátra azok számára, kik a hont látni akarják, mint hogy a császárné — kiről azt mondják, hogy igen szép — fiúgyermeket szüljön s akkor az örökös kedvéért megint lehet egy uj kegyelmet remélni. !) Tudni való, hogy napilapnak Amerikába szállítása mintegy 30—50 ftba kerül. A „Néplap" hetenkint jelent volt meg s szintén közlött belés kül-politikai hireket.